Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Csetri Elek: Iratok Franciaország délkelet-európai diverziós terveihez, 1793–1796 / 221–234. o.

CSETRI ELEK IRATOK FRANCIAORSZÁG DÉLKELET-EURÓPAI DIVERZIÓS TERVEIHEZ (1793-1796) SOME DOCUMENTS OF SOUTH EASTERN EUROPEAN SUBVERSIVE PLANS OF FRANCE (1793—1796): Among the high arched ideologies it was also the French Revolution that declared the ideas of the people's liberation and felicity for both France and the whole world. According to the orientation of French foreign policy, however, instead of these ideas mere might interests were dominating. The target of French subversion was Austria but the way to her led through the Balkan countries (Dalmatia, Albania, Bosnia, Croatia, Slavonia, later Slovenia) and Hungary. The sources published here show how peoples of these countries thought of serving as territories of penetration in French projects of the years 1793 and 1795. The documents also show that out of the Eastern Central European countries Poland and Hungary were considered by France as potential allied countries against Austria. A felfele ívelő ideológiák sorában a Nagy Francia Forradalom is más népek felszabadításának és boldogításának eszméjével lépett fel. A Konvent Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában (1789. augusztus 26.) a természetjog egyetemességén alapuló szabadságot hirdette meg Franciaországnak és az egész világnak. Rövidesen megtörtént a hadüzenet a Franciaország ellen áskálódó Ausztriának (1792. április 20.). Mikor aztán Európa abszolutista uralkodói Koblenzben felléptek a forradalmi Franciaország ellen (1792. július 25.), az ancien régime és idegen hadseregek felett győzelmet arató Konvent a Párizsban összegyűlt forradalmi szimpatizánsok sugalmazására 1792. november 19-én kinyilvánította: ,,A Nemzeti Konvent a francia nemzet nevében kijelenti, hogy testvéri segítséget nyújt minden népnek, amely vissza akarja nyerni szabadságát; megbízza a végrehajtó hatalmat: utasítsa a tábornokokat, hogy vigyenek segítséget a népeknek, és védjék meg azokat a polgárokat, akik meghurcoltatást szenvednének vagy esetleg szenvedhetnének a szabadság ügyéért. '

n Sőt, a nyilatkozat háborús felhívásnak tekinthető az egyetemes felkelésre.

2 Mivel Prudhomme már jóval előbb felhívást intézett „Európa összes népeihez" a zsarnokság lerázására és a szabadság kivívására, 1792. január 2-án pedig ,,az egységes Francia Nemzet Hollandia és Belgium népéhez" fordult az ottani kormányok „machiavellista vezetése ellen".

3 nyilvánvaló, hogy a forradalmi Franciaország széles körű propagandahadjáratba fogott ideológiájának terjesztésére. Az elején a francia forradalmi kormányzat visszautasította a hódítás minden formáját, de nem akadályozhatta meg, hogy az általa képviselt eszmék túljassanak országa határain. A „nagy nemzet" szabadságeszméi Franciaországba vonzottak számos jelentős személyiséget (köztük Anacharsis Cloots-t és Thomas Paine-t)

4 és Európa népei — Batsányi szóképével élve — Vigyázó szemüket valóban Párizsra vetették. A francia példa, az innen érkező hírek, a demokratikus megvalósítá1 Albert Soboul: A francia forradalom története. 1789—1799. Ford.: Józsa Péter. Bp., 1963. 269. 2 Jacques Droz: Histoire diplomatique de 1648 à 1919. Ed. IL Paris, 1972. 190. 3 Francia Külügyminisztérium Levéltára — Archives du Ministère des Affaires Étrageres. Paris. Tom. 363. 1792. jan. 4-i bejegyzések. 4 Jacques Madaul: Istoria Frantei. (Franciaország története). Bucuresti, 1973. IL 179.