Levéltári Közlemények, 66. (1995)
Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nyulásziné Straub Éva: Útmutató a genealógiai és családtörténeti kutatáshoz a Magyar Országos Levéltárban / 167–181. o.
168 Nyulásziné Straub Eva Jelen tanulmányunkkal segítséget szeretnénk nyújtani mindazoknak, akik családtörténeti és heraldikai kutatást kívánnak végezni. Figyelmünket a kezdő lépésekhez elengedhetetlenül szükséges alapvető szakirodalomra való utalás mellett elsősorban a Magyar Országos Levéltár anyagára összpontosítjuk, természetesen megemlítve azokat az általános levéltári anyagokat, melyek a családtörténeti kutatás szempontjából nélkülözhetetlenek, de nem a Magyar Országos Levéltárban találhatók. Természetesen a családtörténeti és heraldikai források rendkívül gazdag tárházát nem tudjuk olvasóink elé tárni. A jegyzetanyagban közlésre kerülő irodalom és levéltári forrásfelsorolás sem készülhet a teljesség igényére való törekvéssel. Amennyire ez a korlátozott terjedelmi keretek között lehetséges, a kezdő lépésekhez szükséges levéltári források közötti eligazodást szeretnénk elősegíteni. A teljességre törekvés nem is lenne elérhető cél, hiszen minden egyes kutatás tartogathat meglepetést, esetenként viheti el a kutatót olyan irányba, mely előre nem látható, s más kutató számára nem is járható út. Ilyen esetekben részben már maga a kutató szerez olyan gyakorlatot, hogy a segédletek alapján önállóan tovább tud lépni, másrészt a referensek az egyedi esetekben készséggel állanak a kutatók rendelkezésére. Kiinduló szakirodalom A levéltári anyagban történő kutatás megkezdése előtt néhány alapvető kiadványra hívjuk fel a kezdő családtörténeti kutató figyelmét, mert sok esetben ezekből számára kielégítő információhoz jut, vagy olyan kiindulási pontot talál, ami megkönnyíti további munkáját. A hazánkban megjelent családtörténeti és heraldikai irodalom három fő csoportra osztható. Megjegyzendő, hogy az irodalom túlnyomó többsége múlt századi, illetve e század első évtizedeiben készült, éppen ezért kiindulópontja a történeti Magyarország területe. Az első csoportba azok a munkák sorolhatók, amelyek egy-egy családi levéltár forráspublikációit tartalmazzák, esetenként külön genealógiai feldolgozást is adva. A családok megbízásából és kiadásában megjelent múlt századi kiadványok természetesen elsősorban az adott család történetére nyújtanak gazdag — sajnos esetenként már azóta megsemmisült iratokról — nyomtatott forrást, de ezen kívül a rokon családokra és a gazdaságban szereplő személyekre is számos információ gyűjthető ki belőlük. 2 1945 után kis számban jelent meg családi levéltári iratokat közlő kiadvány, melyek azonban csak 1526-ig dolgozzák fel az adott család levéltárában található okleveleket regeszták, azaz tartalmi kivonatok formájában. 3 E csoportba tartoznak azok a középkori oklevél-, ül. regesztapublikációk is, me2 A múlt századi kiadványok többsége a korai oklevelek teljes közlését adja, mint pl. Palásthy P.: A Palásthyak. 1—3. Bp., 1890—91. — a három kötetben összesen 25 kisebb genealógiai tábla szerepel, mely az oklevelek szövege alapján készült, az itt közölt oklevelek azóta megsemmisültek. E forrástípusok bibliográfiáját adja: Tudománytár. Magyar Családtörténetei és címertani irodalom 1561—1944. Bp., 1984. Boán Károly gyűjtését javította és kiegészítette: Kóczy T. László és Gazda István. (Továbbiakban: Tudománytár) Családok Genealógiája 47—60., ill. Családok története, leszármazása, levéltára 121—148. — a családnevek ábécérendjében. 3 Családi levéltárak regeszták formájában történő közlése, vagy regeszták és a szöveg teljes vagy részleges közlése vegyesen történő alkalmazása természetesen az 1944-ig megjelent munkákban is előfordult, ezek bibliográfiáját ld. a 2. jegyzetben jelzett Tudománytár ismertetett két fejezetében. — Draskóczy István—Soós István: Középkori oklevélpublikációk Magyarországon 1945—1990 között. Bibliográfia. Levéltári Közlemények LXII. (1991) 9—54. a regesztákban és a magyar fordításban megjelent forrásközlésekkel együtt 387 publikációt sorol fel a jelzett időszakból. Az Országos Levéltárban őrzött családi levéltárak középkori okleveleinek regesztái 1980-tól folyamatosan jelennek meg. Eddig 4 kötetben 6 család anyaga látott napvilágot: A Szent-Iványi család Levéltára 1230—1525. Mályusz Elemérkézirata, alapján sajtó alá rendezte, szerkesztette és az előszót írta: Borsa Iván. Bp., 1988. 93 p.; A Balassa család levéltára 1193—1526. Fekete Nagy Antal kézirata alapján sajtó alá rendezte és szerkesztette: Borsa Iván. Bp. 1990. 273 p.; A Justh család levéltára 1274—1526. Közzéteszi: Borsa Iván. Bp., 1991. 321 p.; Az Abaffy család levéltára 1247—1515. A Dancs család levéltára 1232—1525. A Hanvay család levéltára 1216—1525. Ila Bálint kézirata alapján sajtó alá rendezte és szerkesztette: Borsa Iván. Bp., 1993. 240 p.
