Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Molnár András: Deák Ferenc és Zala megye feliratai a szólásszabadság ügyében, 1836–1839 / 129–152. o.

FORRÁSKÖZLÉS MOLNÁR ANDRÁS DEÁK FERENC ÉS ZALA MEGYE FELIRATAI A SZÓLÁSSZABADSÁG ÜGYÉBEN (1836 - 1839) PETITION OF FERENC DEÁK AND ZALA COUNTY IN INTEREST OF THE FREE SPEECH (1836—1839): The liberal spirited Zala county protested many times (at the sovereign and at the palatine) between 1836 and 1839 againgst the procedure of the well known politicians belonging to the opposite wing — for instance that of Kossuth and Wfesselenyi. In time of the free speech and disloyalty lawsuits 12 petitions were prepared in Zala county which can be attributed to Ferenc Deák, consedering their style and condition of their origin. These petitions were born all in the presence of Deák as a consequence of his speeches, petitions and motions. They summarize on high level the liberal arguments for freedom of speech. All the petitions but one published on the base of the original documents have been remained unknown till no. Közismert, hogy az 1835/39-es hűtlenségi — vagy felségsértési — perek idején a törvénytelen eljárások megszüntetését, valamint a szólás- és sajtószabadságot követelő ellenzék egyik hangadója Deák Ferenc volt, akit szoros baráti kapcsolatok fűztek két perbefogotthoz is, nevezetesen: Wesselényi Miklós báróhoz és Kossuth Lajoshoz. Barátainak és politikai harcostársainak védelmében 1835/36-ban, valamint 1839/40-ben —tehát a pozsonyi országgyűlések idején—betöltött szerepét (közreadva a diétán ez ügyben elhangzott beszédeit) még Kónyi Manó feltárta, ő azonban a két országgyűlés közötti időszakkal nem foglalkozott.

1 Ferenczi Zoltán Deák-életrajza már továbblépett. Felhasználva Deáknak Wesselényihez és Kossuthhoz írott leveleit, Wesselényi naplóját, valamint más közvetett forrásokat, Ferenczi felfedezte, hogy 1836 és 1839 között Deák közvetlenül is közreműködött Wesselényi védelmében. Kimutatta, hogy Wesselényi ügyvédei — Benyovszky Péter és Kölcsey Ferenc — a védekezés során felhasználták Deák fogalmazványait és tanácsait is. Részletesen szólt Ferenczi Deák 1839 februárjában történt bécsi útjáról is, amelynek során Deák elérte, hogy a szembetegséggel küszködő Wesselényi gyógykezelésének érdekében halasszák el a börtönbüntetést. Deák 1836 és 1839 közötti Zala megyei közéleti tevékenységét azonban Ferenczi is alig érintette. Megállapította ugyan, hogy azokban a feliratokban, amelyeket ezekben az években a szólásszabadság ügyében intézett Zala megye az uralkodóhoz, „Deák szelleme vezette a megyét", és ,,a megye legfontosabb feliratait vagy az ő elvei szerint írták, vagy egyenesen ő fogalmazta", valamint hivatkozott is röviden négy e tárgyban született feliratra, végül azonban mégis csupán két további, szintén Deáknak tulajdonított feliratot ismertetett részletesen.

2 ' Kónyi Manó: Deák Ferencz beszédei. Bp., 1882. 1. köt. 1829—1847. 130—468. 2 Ferenczi Zoltán: Deák élete. Bp., 1904. 1. köt. 205—241. Nem foglalkozott érdemben a megye 1836/39-es felirataival még Degré Alajos sem, aki pedig kimutatta, hogy Zala megye 1839-es követutasítása döntően Deák munkája (Degré Alajos: Zala megye 1839. évi követutasítása. In: Tanulmányok Deák Ferencről. /Zalai gyűjtemény 5./ Zalaegerszeg, 1976. 217—243.). Takács Péter Deák leveleire és a Törvényhatósági Tudósításokra támaszkodva foglalkozott röviden Zala megye 1836/39-es felirataival. (Deák Ferenc és a Törvényhatósági Tudósítások. In: A Bessenyei György Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. 7/A. Marxizmus—leninizmus történettudomány. /Szerk.: Hársfalvi Péteri Nyíregyháza, 1977. 35—52.) A legutóbbi feldolgozás viszont csupán Ferenczire hivatkozva tárgyalta e kérdéskört (Sándor Pál: Deák Ferenc a történelmi személyiség. In: Századok. 1993. 1. sz. 10-12.).