Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Spira György: Az úgynevezett Kossuth-címerről / 89–105. o.

Az úgynevezett Kossuth-címerről 97 Nemzeli Színház. Pesf. «ombnlon, ilectrnber 2-kiín Bérlet Sztlneilel BORmír Igiiiici javára, lniíionkclleilsrer : E K N A N I. 8. Magyarország címere a Marczius Tizenötödike 1848. december 2-i számában Nemzeti Színház. igazgatója pedig Kossuth Lajos volt), mind a Magyar Gazdasági Egyesület

19 (amelynek az irányítását viszont ellenzéki és konzervatív politikusok vegyesen látták el) (Id. 11. és 12. képünket). De — időben visszafelé haladva — ilyen korona nélküli címerre figyelhetünk fel annak az allegorikus alaknak a mellén is, akit „Magyarország Géniusza" gyanánt állít elénk egy rézmetszet Kisfaludy Károly híres almanachjának, az Aurorának 1824-i kötetében (Id. 13. képünket), valamint a Kossuth számára 1823-ban kibocsátott ügyvédi diplomán

20 nemkülönben (Id. 14. képünket), s ugyanilyen címerrel találkozhatunk azon az érmen is, amelyet IV. Ferdinánd nápolyi király és hitvese, Karolina főhercegnő tiszteletére veretett a magyar országgyűlés 1790 novemberében

21 (Id. 15. képünket). És így ereszkedhetünk alá a múlt — Thomas Mann szavaival — „mélységes mély" kútjában egészen 1444-ig, amikor is az I. Ulászló kisebb kancelláriája által kiállított okleveleken történelmünk során első ízben tűnik fel olyan királyi pecsét, amelyen az ország címerének két fő alkotóeleme, az Árpádok négy vágású jelképe meg a hármashalmon magasodó kettőskereszt egyetlen — két mezőre tagolt — pajzsba foglaltan díszlik,

22 de a pajzs tetején korona nélkül (Id. 16. képünket). Ha azonban most e futó kitérő után szemünket ismét 1848 fejleményeire szegezzük, felfigyelhetünk arra, hogy a magyar címert ekkor korona nélkül nemcsak magyar részről ábrázolták, hanem — legalább egy alkalommal — osztrák részről is: az ismert bécsi grafikus, Josef Lanzedelli „Oestreich's politische Lage" című — 1848 nyarán készült — színes litográfiáján a horvát rebellisekkel viaskodó magyar jelképes alak jának a pajzsát maga is korona nélküli magyar címerrel ékítette (Id. 17. képünket). Pest. hétfőn, december 4-kén. Uerlct Síünettel. Komltfji lila juUluirijiilcklíiil , liRtocIjxur: II. RÁKÓCZY FERENCZ FOGSÁGA. 9. Magyarország címere a Marczius Tizenötödike 1848. december 4-i számúban Nemzeti Színház. Peti. sioinbnton. december 0-lién, 1848. Bcrlet-íiiinet A KARSZEMÍ5LYZET julnlomjiUékniil: .\eß) vene<l«.er: Hl

'NVA Dl LÁSZLÓ. 10. Magyarország címere a Marczius Tizenötödike 1849. december 9-i számában 19 Ilyen — 1842 és 1847 között készült — érmei, amelyek részint a „tenyésztési", részint a „honi gyümölcstenyésztés körében szerzett" érdem jutalmazására szolgáltak, megtalálhatóak uo. R

III706; 24/851; 54/884; ill. 64/937—178 sz. alatt. 20 Ferenc császár nevében Kossuth számára kibocsátott ügyvédi oklevél, Pest, 1823. szept. 26. OL Gy KGy II. B. 3. Említést tesz róla L. B. Kumorovitz: Die Entwicklung des ungarischen Mittel- und Großwappens. (Nouvelles études historiques. II. Bp., 1965. 351.); Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Bp., 1983. 82—83.; Bertényi Iván: Új magyar címertan. Bp., 1993.78—79.; valamint Laszlovszky József: A magyar címer története. Bp., 1989.34., de az utóbbi azzal, hogy először itt bukkan fel a korona nélküli kiscímer. Ez azonban — mint mindjárt látni fogjuk — tévedés. 21 Egy példánya megtalálható a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárában DELHAES I. 382 jelzet alatt. Említést tesz róla Csorba László: Széchenyi István. Bp., 1991. 12. 22 Dőry Ferencz: I. Ulászló magyar király pecsétjei. (Turul. 1918—1921. 32—33.)