Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Szádeczky-Kardoss Irma: A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás egyes történeti forrásainak értelmezése / 65–87. o.
66 Szádeczky-Kardoss Irma és ítéltek fejváltságra. Mindkét ügy előzetes tanúvallatási iratai fennmaradtak, így a két eljárás dokumentációját jól össze tudtam hasonlítani. Eközben roppant érdekes megfigyelésekre s következtetésekre tettem szert, mind a Báthory Erzsébet elleni eljárás koncepciós jegyeit, mind Liszthy Anna Rozina ügyének — tapasztalatom szerint eddig még fel nem tárt — belső és háttérbeli összefüggéseit, a két ügy hasonlóságainak és különbözőségeinek, valamint tényállásának rejtett kapcsolatát illetően. A hasonlóság jegyei a következők: 1. Mindkét asszony, születése és házassága révén egyaránt, a királyi Magyarország legtekintélyesebb és leggazdagabb családai egyikének volt a tagja. 2. Mindkettejük ellen az volt a vád, hogy a közvetlen udvari vagy személyes szolgálatukban álló személyzetből sokakat halálra kínoztak, és áldozataik között nemesek is voltak. (Liszthy Anna Rozinának bizonyítottan egy nemes áldozata volt, Nádasdynét több nemes leány megölésével is gyanúsították.) 3. Mindkettejük terhére felmerült a kegyetlenségi cselekedeteknek a bűbájos boszorkánysággal való — indítéki vagy bizonyító célzatú kísérőjelenségi, értelmezési — kapcsolata. Ám ennek nem volt büntetőjogilag értékelt szerepe se Liszthy Anna Rozina jogszerű elítélésében, se Nádasdyné jogsértő bebörtönzésében. A két ügy különbözőségei: 1. Báthory Erzsébet valójában ártatlan volt, s konstruált bűnösségi tényállás alapján indult meg ellene a politikai hátterű koncepciós hajsza. Liszthy Anna Rozina viszont valóban bűnös volt és valóságos emberölési tényállás alapján vonták felelősségre. 2. Báthory Erzsébet ellen — nyilvánvalóan a bűnösség bizonyíthatatlansága következtében — szabályos pert soha nem indítottak, így jogszerű ítélet nélkül, egyszemélyes nádori önkénnyel tartóztatták le és vetették börtönbe, ahonnan többé nem is szabadult. Liszthy Anna Rozina ellen viszont az előzetes tanúvallatási eljárás után szabályszerű pert indítottak, és szabályos ítélettel állapították meg a bűnösségét. Se letartóztatva, se bebörtönözve nem lett. A fej váltsági ítélet végrehajtásának folyamatában királyi kegyelemben részesült. 3. Báthory Erzsébet jogsértő bebörtönzése mellett az úgynevezett „bűntársait", akik a vád szerint az ő parancsára segédkeztek az emberölésben, halálra ítélték és kivégezték. A Liszthy ügyben viszont csak a parancsot adó úrnő ellen indult eljárás, a szolgák és szolgálók ellen nem. 4. A Báthory Erzsébet ellen feltűnően vontatott tanú vallatás jegyzőkönyvei 2 szinte csak a laikusság színvonalán minősíthetők. Az értékelhető tényállás: az okok, a miértek, az elkövetési mód megfelelő tisztázásának a legcsekélyebb igyekezete vagy kísérlete nélküli „nyomozásról" vallanak. Vagy inkább az elkenő homályosítás igyekezetéről, s arról, hogy lehetőleg minél több haláleset és borzalom halmozódjék a jegyzőkönyvekben anélkül, hogy azok valósága vagy körülményei valaha is tisztességesen tisztázhatók volnának. Liszthy Anna Rozina ügyében 3 viszont példaszerű a körülbelül 80 tanús, többhely színes tanúvallatás frappáns, tíz napon belüli gyorsasága mellett a jegyzőkönyvek világosan szerkesztett áttekinthetősége, a kérdések és válaszok összefüggéseit egyértelműen felmutató logikai rendszer, és a bennük kifejeződő tisztességes tényállástisztázó szakmai szakszerűség. 2 MOL.: Acta Publica. E—142. Fase. 28. N° 19. 3 Komáromy András: In: (Történelmi Tár. 1897. 626—652.)
