Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Fodor Pál: A nagyvezíri előterjesztés (Telhis) : adalékok az oszmán központi adminisztráció működéséhez, 1566–1656 / 27–63. o.

A nagyvezíri előterjesztés 51 pújánál ezek közül valamelyiknek adta át a nagyvezír előterjesztését, amit így végül is az említett tisztségviselők vittek be az uralkodónak.

169 A nem diváni napok gyakorlatáról annyit tudunk, hogy a XVII. század közepén már egy telhisginek nevezett hivatalnok továbbította a két legfőbb méltóság leveleit. Ennek a tisztségnek a kialakulásáról és viselőjének kezdeti működéséről semmit sem tud a szakirodalom; a magam részéről úgy látom, hogy a telhisgi inkább a pasa kapusi felállítása után tett szert nagyobb jelentőségre (lehet, hogy azzal egyidejűleg hozták létre ezt a beosztást?).

170 Egy Musztafa aga nevű telhisgi jelen volt Köprülü Mehmed 1658. évi jenői hadjáratán, ő vitte meg a szultánnak a vár elfoglalásáról szóló nagyvezíri beszámolót. Az örömhír olyan jókedvre hangolta az uralkodót, hogy jutalmul Musztafa agát megtette kisebbik istállómesternek.

171 Ez az eset arra utal, hogy a telhisgi posztját nem csekély megbecsülés övezhette, ami másfelől abból is látható, hogy birtokosai általában a gedikli müteferrikák és gavusok közül kerültek ki.

172 Kocsi bég egyik előterjesztése szerint a követeknek átadandó namékal, amelyeket a divánban fogalmaztak meg, maga a nagyvezír hozta fel az uralkodónak.

173 Ezt az állítást a XVI. század végi beadványok nem erősítik meg; az ide vonható telhisekben a nagyvezír kivétel nélkül a namék felküldéséről beszél, semmiféle célzást nem tesz személyes előterjesztésre.

174 7H/ií$einkből az is kitűnik, hogy a nagyvezír ekkoriban még főleg a kapu agasihoz fordult, ha szóbeli üzenetet kívánt eljuttatni az uralkodóhoz, s az utóbbi is a kapu agasin keresztül üzente meg a nagyvezírnek szóbeli instrukcióit.

175 A telhisek&t és a hatt-i hümayunokat továbbítás előtt gondosan becsomagolták. A csomagolás technikáit jobbára későbbi korokból ismerjük, de szórványos adataink szerint ezeket már a mi korszakunkban is ugyanígy alkalmazták. A fontosabb iratokat különválasztották és kendőbe csavarva adták át a szolgálatos küldöncnek.

176 Ezeket az írásokat le is pecsételték, de nem mindig világos, hogy a pecsétet a papírra magára, vagy a borítékul szolgáló szövetre tették-e.

177 Az utóbbit látszik bizonyítani, hogy Kocsi bég magyarázata szerint a szultánhoz intézett c

arz-i halókat összekötve és a köteget lepecsételve küldték át a nagyvezírhez.

178 A hadjáraton tartózkodó nagyvezírek szintén pecséttel zárták le telhiseiket, melyeket aztán a sadaret ka 'imakami továbbított az uralkodónak. A válaszokat, szintén lepecsételve, ugyancsak ő vette át és juttatta vissza a nagyvezírhez.

179 A telhisék és a hatt-i hümayunok többsége összegyűjtve, s mint fentebb már röviden jeleztem, kesébe,, vagyis zacskóba vagy kis zsákba rakva tette meg az utat a szultán és a nagyvezír között. A kesét ezen felül még kendőbe (destimal) is becsavarták, de ezt megelőzően pecséttel zárták le.

180 A jelek szerint a telhis kesesi betekerésének kialakult módja volt, ami lehetővé tette, hogy könnyen megkülönböztessék egyéb küldeményektől. Legalábbis erre enged következtetni Szinán egyik telhist, amelyben felhívja a szultán figyel169 K. Aksüt: Koci Bey risalesi. 121.; /. H. Uzungarsúi: Merkez. 24, 31, 134. ,7

° Ezzel a lehetőséggel tudtommal senki sem számolt. Orhonlu, aki pedig jól látta a telhisgivel kapcsolatos bizonytalanságot, ismét összemosta a különböző időszakokból származó adatokat (C Orhonlu: Telhisler. XXIII.). 171 Török történetírók. III. Ford. Karácson Imre. Bp., 1916. 409. (Naima tudósítása). 172 /. H. Uzungarsúi: Merkez. 134.: 1. jegyzet. 173 M. Q Ulucay: Koci Bey'in Sultan íbrahim'e. 196. 174 Revan 1943, fol. 17b, 27b (vö. H. Sahillioglu: Koca Sinan Pasa'mn, IV. 39.), 65b. ,75 Revan 1943, fol. 26a; C. Orhonlu: Telhisler. 63. sz. ,76 /. H. Uzungarsúi: Merkez. 24, 31, 125. 177 Id. helyek, vö. még 132. oldallal. 178 K. Aksüt: Koci Bey risalesi. 121. Magukat a kérvényeket szintén kendőbe csavarva szokták eljuttatni az uralkodóhoz, ld. Revan 1943, 28b; Esad Ef. 2236, 31a. 179 S. Faroqhi: Die Vorlagen. 34. 180 /. H. Uzungarsúi: Merkez. 132; K, Aksüt: Koci Bey risalesi. 97.