Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - IRODALOM - Kiss József Mihály: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei. 1–2. kötet. Szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: S. Kosztricz Anna, Lakos János, Némethné Vágyi Karola, Soós László, T. Varga György. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok, 24.). Bp., MOL, 1993. / 224–225. o.
Irodalom 225 Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért pont a Központi Bizottság ülésein 1989-ben történteket megvilágító kötettel indul útjára a sorozat? Olyan vélemények is megjelentek, miszerint a jegyzőkönyvek kiadása személyiségi jogokat sértene, s szó esett az anyag manipulálásának gyanújáról is. Azt minden levéltáros vagy történész tudja, hogy egy ilyen jellegű kiadvány megjelentetésénél a manipuláció szóba sem jöhet, hiszen adott a lehetőség a kötetek anyagának az eredeti dokumentumokkal való összevetésére. A dokumentumkötet kiadása személyiségi jogokat sem sért, mivel a politikusoknak közszereplésük során elhangzott kijelentései nem esnek a hatályos jog védelme alá. S hogy miért az 1989-es jegyzőkönyvek jelentek meg elsőként? Ezt az az óriási igény magyarázza, amely a bel- és külföldi szakemberek részéről a közelmúlt, a rendszerváltozáshoz vezető döntő év eseményeinek hiteles forrásokon alapuló megismerésére irányul. Erre az időszakra az addig vezető szerepet játszó szűkkörű testület, a Politikai Bizottság hatalma megtört, és az erősödő Központi Bizottság vette át a szervezeti szabályzat szerint a kongresszusok között egyébként is neki járó legfőbb irányító szerv szerepét. Emlékeztetőül álljon itt az 1989-es esztendő néhány fontosabb, a Központi Bizottság ülésein tárgyalt eseménye. A plénumon foglalkoztak az 1956-os forradalom értékelésével, a koncepciós perek felülvizsgálatával, Nagy Imre temetésével, március 15. megünneplésével; megtárgyalták az alkotmány szabályozásának elveit. A párt helyzetével kapcsolatosan új „akciótervet" fogadtak el az MSZMP további működéséről; ez a fórum mentette fel Kádár Jánost, s foglalkozott a Reformkörök tevékenységével és a Munkásőrség további sorsával. A változó belső körülmények hatására tárgyaltak az egyházak szerepéről, a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon való részvétel s az ott képviselendő álláspont kérdéseiről, s az üléseken gyakran szerepelt az ország katasztrofális gazdasági helyzetének problematikája. Az év több fontos bel- és külpolitikai vonatkozású eseménye közül az NDK-s menekültek sorsának megoldása visszatérő témája volt a tanácskozásoknak. A kötet szerkesztése során a jegyzőkönyvek gépelt szövegét minden esetben egybevetették a fennmaradt hangfelvételekkel. Ezt a rendkívüli figyelmet és sok időt igénylő munkát az írásos dokumentumok hitelességének megállapítása miatt kellett elvégezni. A gépelés során kimaradt szavakat, szövegrészeket [ ]-ben közlik. A gépelt szövegek és a hangfelvételek közötti lényeges eltérésekre a szerkesztők a jegyzetekben hívják fel a figyelmet. Ezek a jegyzetek hangsúlyozottan nem kommentárok. A dokumentumokat teljes terjedelmükben tartalmazza a kiadvány. A kötetek használhatóságát nagymértékben segítik a mellékletek, mint például az MSZMP országos vezető szervei vezetőinek és tagjainak, a KB mellett működő állandó és alkalmi munkabizottságok és munkaközösségek vezetőinek és tagjainak névsora, vagy az új politikai szerveződéseknek és pártoknak, illetve a nemzeti kerekasztal tárgyalások rövid, tárgyilagos bemutatása. A mellékletek között kapott helyet a személynevek mutatója is. A sorozat hasonlóan igényes folytatásában reménykedve jó szívvel ajánlhatjuk mindazok figyelmébe ezt a kiadványt, akik autentikus forrásokra támaszkodva kívánják megismerni közelmúltunk történetének ezt az izgalmas időszakát. Kiss József Mihály