Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Lakos János: Lakos János főigazgató gyászbeszéde Ember Győző ravatalánál, 1993. december 21., Farkasrét / 21–22. o.

LAKOS JÁNOS FŐIGAZGATÓ GYÁSZBESZÉDE EMBER GYŐZŐ RAVATALÁNÁL (1993. december 21. Farkasrét) Funeral oration of director generál János Lakos at Győző Ember's mortuary (21st of December, 1993. Farkasrét) Tisztelt Gyászoló Család, Pályatársak, Tanítványok! A hazai és a nemzetközi levéltáros társadalom, a Magyar Országos Levéltár munkatársai megrendülten gyászolják Ember Győző akadémikust, a Magyar Országos Levéltár nyugalmazott főigazgatóját. Ennek a létszámban csekély, jelentőségben azonban nagy szakmának óriása volt 0 itthon és külföldön egyaránt. Bár másfél évtizede annak, hogy közel hetvenévesen nyugállományba vonult, mégis köztünk élt.azóta is, hiszen amíg tehette, nyugdíjasként is rendszeresen, szinte naponta bejárt második, vagy talán helyesebb így mondani, első otthonába, a levéltár Bécsi kapu téri épületébe. Mert valóban otthona volt Ember Győzőnek ez az intézmény, ahol pályafutását kezdte, és amihez soha nem lett hűtlen. A nagy hazai munkanélküliség idején, 1934. augusztus 21-én, mint „foglalkoztatott diplomás" került az Országos Levéltárba, azt követően, hogy végzett történelem—latin szakos középiskolai tanárként és az újkori magyar történelem doktoraként 8 hónapot tölthetett kutatómunkával Bécsben, a Magyar Történetkutató Intézetben. Végigjárta a teljes levéltári ranglétrát. 1936-ban nevezték ki gyakornokká. Egy év múlva levéltári segédőr, 1940. december 30-án I. osztályú segédőr, 1942. június 30-án allevéltárnok, 1945. december 31-én levéltárnok lett. Időközben 1942. február közepétől osztályvezetői feladatokat is ellátott. 10 éves szolgálat után 1949. április 15-én jutott el intézményi pályafutásának csúcsára: ekkor kapta főigazgatói megbízatását, amelyet 29 éven át, 1978-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig megszakítás nélkül viselt. A Magyar Országos Levéltár 1949 és 1978 közötti három évtizede Ember Győző nevével forrt egybe. Már főigazgatói kinevezése előtt is komoly feladatokat végzett. Nem szólva itt történeti kutatómunkájáról, volt kutatótermi felügyelő, referens, s ha szükség volt rá, rendkívüli teendőkkel is megbízták. így pl. 1942 szeptemberében a visszatért Délvidék levéltárainak helyzetét tárta fel és tett javaslatokat az iratanyagok biztonságos őrzésére és feldolgozására. Az intézmény gondjait azonban a vezetői megbízatással kellett vállára vennie. Ember Győző főigazgató szervezési és szakmai vonatkozásban egyaránt hatalmas, időtálló teljesítményt ért el. Az 1945. évi ostrom idején, majd 1956 őszén épületben és levéltári anyagban súlyos károkat szenvedett az intézmény. Irányította a helyreállítási munkákat, s már főigazgatósága első évében végrehajtották a szervezeti reformot. Három nagyobb osztályba vonták össze a korábbi apró részlegeket. így alakult ki az a levéltári szervezet, amely későbbi kiegészítésekkel egészen 1980-ig fennállt, s ezalatt célszerű keretet biztosított a levéltári feladatok hatékony végzéséhez.