Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - IRODALOM - Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve, I–XX. (Szerk.: Gazdag István). Debrecen, 1974–1993. / 216–220. o.

216 Irodalom tak a kizárólag gazdasági elveket valló, még a vízügy érdekeit is háttérbe szorító hivatalos politika követőivel szemben, akik a földszerzést és a termelési szempontokat szem előtt tartva a szépségekben gazdag Kis-Balatont feláldozták. A kötet utolsó dolgozata Szántó László ,,Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai" című közleménye. Az összeállítás része az 1990 óta folyó országos kutatómunkának, melyet az '56-os intézet koordinál és a Soros Alapítvány pénzügyileg támogat. A munka során a szerző megvizsgálta a forradalom előzményeire vonatkozó dokumentumokat, az 1956. október 23—november 24. között keletkezett iratokat, a megtorlás dokumentumait, valamint a forradalom utáni szekunder forrásokat. Utóbbiak nemcsak az események korabeli megítéléséről adnak képet, hanem a diktatúra helyi apparátusának újjászervezéséről is. A Somogy Megyei Levéltár érdekes és hasznos kiadványát — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — csak a szűkebb szakmát érdeklő levéltári beszámolók zárják le. Sok sikert kívánva a kollektívának, kíváncsian várjuk a sorozat 25. kötetének megjelenését. Dóka Klára A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR ÉVKÖNYVE I-XX. Szerkeszti: GAZDAG ISTVÁN Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 1974—1993. Húsz kötet lehetőséget és alkalmat kínál az értékelésre, a tanulságok számbavételére. Szinte kötelező érvénnyel kell vizsgálni, hogy az évkönyv hogyan illeszkedett be helytörténeti irodalmunkba és a levéltári szakirodalomba. Végül szólni kell azokról az értékekről amelyeket két évtized alatt a szerzői gárda képes volt megteremteni. Levéltáros elődeink sorában jó néhányan — a mindennapi levéltári és közigazgatási munka mellett — történészként rendszeresen publikáltak: Zoltai Lajos, Koncz Ákos, Herpay Gábor, Csobán Endre, Géresi Kálmán, Szabó István és Komoróczy György. írásaik különböző folyóiratokban, napilapokban és önálló kötetekben jelentek meg. Debrecen városa nem egy ízben támogatta a város története szempontjából fontos kiadványokat. Feltétlenül meg kell említeni dr. Csűrös Ferenc nevét, aki mint Debrecen kulturális tanácsnoka sokat segített történeti, így a levéltárhoz kapcsolódó kiadványok megjelentetésénél. Önálló levéltári kiadványról szó sem eshetett, hiszen a levéltár a közigazgatási apparátus része volt. Az 1950-es évek végén, elsősorban évfordulókhoz kapcsolódva nyílt meg a lehetőség a levéltárosok szélesebb körű publikálására. Az intézmény-jellegű kiadvány tevékenységre 1968 után kerülhetett sor, amikor a levéltárakat a tanácsok hatáskörébe utalták. Komoróczy György élt a lehetőséggel és 1970-ben útjára indította a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei című sorozatot — amelyben olyan értékes művek jelenhettek meg, mint a HajdúBihari kéziratos térképek, vagy A helytörténetírás levéltári forrásai a Hajdú-bihar Megyei Levéltárban. Ez utóbbit az ország szinte minden megyei levéltárában kézikönyvként használták. Ilyen előzmények után és ezekhez szorosan kapcsolódva vetődhetett fel az évkönyv megjelentetésének gondolata. Szükség volt azonban arra is, hogy a levéltárak országosan jussanak olyan helyzetbe, ami lehetővé teszi az egyes levéltárak évkönyveinek kiadását. A hetvenes évek elején megjelentek az első megyei levéltári évkönyvek (Fejér, Csongrád, Somogy megyék). Minden akadály elhárult, a megyei tanács vezetői támogatták alapítási ter-