Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - G. Vass István: Bakach-Bessenyei György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között : a Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai / 153–205. o.

190 G. Vass István tett hadosztállyá páncélos egységek csatlakozásával? Úgyszintén szükséges azoknak a harckocsiknak a száma és típusa, melyekkel ezek vagy más egységek fel lehetnek sze­relve. 3. Felszerelték-e a németek a magyarokat nehézfegyverekkel? Jelentések szerint a ma­gyarok Németországból származó fegyvereket követelnek. 4. Információk szükségesek a Lajta-vonalra vonatkozóan a harctéri védművekről és ál­landó erősítésekről. 5. Szükséges valamennyi új híd helye a Dunán. Tisztázandó a magyaroknak a partizá­nokkal szembeni magatartása, különösen a magyar—szlovén határon. Tito csapatai csak a németek ellen harcolnak, vagy szabotázsakciókat követnek el a magyarokkal szemben is? Folytatnak-e hadműveleteket a magyarok a partizánok ellen? 150 (A fordítás Cseh Gergő Bendegúz levéltáros munkája.) 18. Budapest, 1943. december 6. Ghyczy Jenő miniszter Bakach-Bessenyey György követhez Legutolsó tájékoztatásom óta — amint láthattad — következetesen folytattuk eddigi politikánkat: állandó német nyomás ellenére sajtónk és rádiónk változatlanul fenntartotta független és objektív stílusát, és a hivatalos megnyilatkozások is a lehető legóvatosabban kerültek mindent, ami Németország melletti újabb állásfoglalásnak lett volna minősíthető. A most lezáródó költségvetési vita folyamán a parlament ismert összeállítása következté­ben kénytelenek voltunk néhányszor ,,lip-service"t 151 végezni, de ugyanakkor erősen hangsúlyoztuk politikánk önálló voltát. Ha elolvastad a különböző beszédeket, látnod kel­lett, hogy mi mindenről nem beszéltünk, annak ellenére, hogy Mussolini csak de facto el­ismerése újabb, rendkívül intenzív bizalmi krízist váltott ki a magyar—német viszonyban. Ha olvasnád Sztójay jelentéseit, és ha érzékelni tudnád a budapesti suttogó propagandát, akkor képet alkothatnál Magadnak nehézségeinkről. Úgynevezett „pozitív" cselekedetekről természetesen nem tudunk beszámolni, de né­hány negatívumot felsorolhatok: 1/ Német részről ismételten és nyomatékosan kérték, hogy a balkáni tisztogató hadmű­veletekben részt vegyünk. A partizánok állandóan kisebb-nagyobb csetepatékat rendeznek határainkon. Ennek ellenére szilárdan el vagyunk határozva arra, hogy a Duna—Dráva vo­naltól délre semmiféle katonai akcióba sem bocsátkozunk, csapatokat nem küldünk. A horvátok egy ízben kérték, hogy a Dráva hidak horvát hídfőinek védelmében részt ve­gyünk, ezt is elutasítottuk. Kérték, hogy a folyamőrség a Száván végezzen bizonyos őrszol­gálatot, megtagadtuk. 150 A miniszter 1943. december 4-én kelt táviratában ezzel kapcsolatban a következő választ adta: „Kérdőív L,2., 3. pontjaira nem válaszolhatok, mert katonai titok, amit az ember még szövetségese vagy barátjával szem­ben is igyekszik megőrizni. Ad 4. Határ mentén mindenütt vannak erődítmények. Lajta vonalat nem ismerjük, mert egész hosszában német terület. A Dunán csak egy új híd van Győr közelében. Ad 5. Partizán bandák időnként betörnek magyar területre. Legutóbb meggyilkoltak egy magyar községi elöljárót. Ilyen csoportokat megsemmisí­tünk. Egyébként a Dráva és a Dunától délre nincs magyar csapat, kivéve Légrádnál. Dráva hidakat a németek és horvátok őrzik. Nem kívánunk kényesebb kérdéseket intézni hozzájuk, de reméljük, hogy a leszámolásnál elis­merik majd készségünket." Bessenyey december 17-én kelt távirata szerint Dulles és Tyier egyáltalán nem voltak meglepve, hogy a kérdőív első három pontjára nem kaptak választ. (Lásd: Gépelt dokumentumösszeállítás 22. és 24. sz.) 151 Lip-service — álhűség, nem őszinte tiszteletadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom