Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - G. Vass István: Bakach-Bessenyei György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között : a Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai / 153–205. o.

G. VASS ISTVÁN BAKACH-BESSENYEY GYÖRGY TÁRGYALÁSAI AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MEGBÍZOTTAIVAL BERNBEN, 1943. AUGUSZTUS 28. ÉS 1944. MÁRCIUS 19. KÖZÖTT A Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai THE RECENTLY DISCOVERED DOCUMENTS OF THE NEGOTIATIONS OF GYÖRGY BAKACHBESSENYEY WITH REPRESENTATIVES OF THE UNITED STATES IN BERN, BETWEEN 28TH AUGUST 1943 AND 19TH MARCH 1944. (EXPLORATORY ACTIVITIES OF THE KÁLLAYGOVERNMENT IN ORDER TO MAKE PEACE): Until now we have been in lack of Information concerning the duration, content and process of these negotiations because in Hungary due to the Germán occupatio« on 19th of March 1944 the documents of the Foreign Ministry were destroyed and the documents of the Germán Embassy were taken out of Hungary by the resigning ambassador. In 1992 son of the laté ambassador Ferenc BakachBessenyey presented his father's documents to the Hungárián National Archives. The documents published now come out of them. The main points of the negotiations: the withdrawal of the Hungárián troups from the Eastern front; the termination of fighting activities againsts the Soviet Union and its Allieds; interrupting contacts with Germany and stepping out of the war; military and intelligence service Cooperation with the Allied Powers; interior political Situation of Hungary; democratization of the country. As a result of the negotiations the war loss of Hungary could have been diminished and the post war position of the country could have been improved. However, due to the Germán occupation the purposes of the negotiations could not be realized. A tengelyhatalmakhoz való egyoldalú kötődés következtében Magyarország külpolitikai elszigeteltsége 1942 elejére csaknem teljessé vált. Kállay Miklós miniszterelnök és kormánya 1943 folyamán erőfeszítéseket tett ennek az elszigeteltségnek az enyhítésére. A szövetséges hatalmak képviselőivel való első, még esetleges kapcsolatfelvételi kísérletek 1942-ben történtek, majd — az el-alameini és a sztálingrádi csata, illetve az I. Magyar Hadsereg pusztulása után — 1943 februárjától a kapcsolatok fokozatosan kiépültek és 1944. március 19-ig lényegében folyamatosan fenn is maradtak.

1 Az angolokkal folytatott tárgyalások fő színtere Törökország (Isztambul), az Egyesült Államok képviselőivel folytatott tárgyalásoké pedig Bern volt. Ezenkívül a magyar kormány hivatalos vagy félhivatalos megbízottai Genfben, Lisszabonban és Stockholmban is folytattak megbeszéléseket a szövetségesek képviselőivel. Ezeket azonban vagy maga a magyar kormány minősítette magánjellegűnek vagy csak nagyon rövid ideig jutottak jelentősebb szerephez.

2 1 Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919—1945. Harmadik átdolgozott kiadás. Bp., 1988. 271— 387.; Magyar—brit titkos tárgyalások 1943-ban. Összeáll., sajtó alá rend. és bev.: Juhász Gyula. Bp., 1987.; Ránki György: Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről. Bp., 1964. 229—247.; A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933—1944. Összeáll, ás sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írták: Ránki György, Pamlényi Ervin, Tílkovszky Lóránt, Juhász Gyula. Bp., 1968.; Horthy Miklós titkos iratai. Az iratokat sajtó alá rendezte...: Szinai Miklós és Szűcs László. Bp., 1965.; Sipos Péter—Vida István: Psz Egyesült Államok és Magyarország a II. világháború végén. (Valóság, 1980. 2. sz.); Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam 1942—1944. I—

II. köt. Bp., 1991. 2 Az egyes helyszíneken folyó tárgyalások „minősítésére" lásd: 11., 13., 15. és 16. sz. dok. Ugyanilyen értelemben informálta a magyar kormány Nagy-Britannia kormányát is: Juhász Gyula (összeáll.): Magyar—brit titkos tárgyalások... i. m. 299—301. (96/b sz. irat). Az egyéb helyszínen folyó megbeszélésekre: Urbán Károly— Vida István: Dokumentumok a Lisszaboni Magyar Követség titkos levéltárából. (Kritika, 1985. 3. sz. 23—34.) Ullein-Reviczky Antal: Német háború — orosz béke. Bp., 1993. 159—178. és 263—284.