Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Molnár András: Deák Ferenc és Zala megye feliratai a szólásszabadság ügyében, 1836–1839 / 129–152. o.

132 Molndr András Magán az ország gyűlésén, magoktól az ország törvényhatóságaitól is különvéve, megcáfolhatatlanul megmutatódott, hogy mindazok, melyek a köztanácskozásokban nem a Fejedelem felséges személye, nem a közállomány, hanem csak a kormány ellen szóval kiej­tetnek, a hívtelenségi pernek tárgyait, mint amelynek esetei törvényeinkben világosan el­számláltatnak, éppen nem tehetik, s ha valaki ilyes alkalmakban hevétől elragadtatva neta­lán az illendő korlátokat általhágná, mely móddal legyen fenyítendő, egyenesen elhatá­rozzák. Nem lehetvén tehát a törvényhatóságoknak közgyűléseiken kiejtett szavakat hívtelen­ségi büntetést magok után vonzók közé számolni, Fölségednek atyai kegyelmessége újab­ban múlhatatlan kötelességünké teszi, hogy a közelebb múlt esztendei július 16-i közgyűlé­sünkből tett alázatos felírásunk 9 folytában báró Wesselényi Miklós ellen folyamatba tett, s a hazai törvények rendelésével össze nem férhető hívtelenségi pörnek megszüntetéséért, a szólás törvényes szabadságain ejtett nemzeti közsérelmünk[ne]k orvoslásáért ezennel újab­ban, teljes alázatossággal folyamodjunk, s a legtörvényesebb kívánatunknak teljesedését, s így aggodalmunk megszüntetését ismételve kérjük. Eredeti fogalmazvány. ZML. kgy. ir. 1836:1018. 2. Zalaegerszeg, 1836. június 20. Zala megye első felirata az uralkodóhoz Kossuth és a Törvényhatósági Tudósítások ügyében 10 Édes honunk két fiának, 11 s ezért polgártársainknak, s véreinknek egyikének az 5. úr­béri cikfkely] tárgyában n[emes] Szatmár vármegye közgyűlésében nem koronás fejedel­münk s urunk felséges és sérthetetlen személye, nem hazánk közállománya, hanem csak a kormány, mint a fejedelemtől egészen különböző ellen kiejtéseiért, a másikának pedig, hogy az elsőbb kifejezéseit az országgyűlése előtt védelmezte, hívtelenségi pörbe idézteté­sekkel a törvényes szabadszólás jogán, a minden szabad és törvényes állományt éltető gyö­kéren ejtett sérelemből, más részről egy hazai törvényhatóságnak hasonlóul sem a király, sem a haza közállománya ellen hozott végzéséért királyi biztossággal terheltetéséből, s egyes tagjainak vizsgálódás, és üldözés alá vettetéséből eredett legnagyobb fájdalmunk, s a jövendőt borzasztó képekkel élőnkbe terjesztő aggodalmunk a közelebb múlt országgyű­9 Röviddel azután, hogy a kormány Balogh János barsi követet is perbe idézte (az országgyűlésen Wesselé­nyi védelmében mondott beszédéért 1835. június 27-én adták át Baloghnak a perbe idézést), Deák 1835. június 29-én írott követi jelentésében pótutasítást kért Zala megyétől, mintegy önigazolásképpen, hogy megyéje helyesli a perbefogottak melletti kiállást. Zala július 16-i közgyűlése foglalkozott az üggyel, támogatásáról biztosította a követeit, és Deák jelentése nyomán tiltakozó feliratot intézett az uralkodóhoz Wesselényi és Balogh perbe fogása ellen. (ZML. kgy. jkv. és ir. 1835: 1526.) Baloghot egyébként az uralkodó 1835. szeptember 10-én mentette fel a hűtlenség vádja alól. 10 A feliratról Zala megye 1836. június 20-i közgyűlése közvetlenül az 1. sz. felirat elfogadása után hozott döntést. Deák személyesen terjesztette be Kossuth Lajosnak a megyékhez írott körlevelét, amelyben Kossuth a Törvényhatósági Tudósítások terjesztésének nádor általi betiltásával szemben kérte Zala megye támogatását is. A közgyűlés Deák indítványára „közakarattal elhatározá a felírást". (ZML. kgy. jkv. 1836:1018/1. Deák szerepéről: Deák Ferenc emlékezete. Levelek (DFL) 1822—1875. (Szerk.: Váczy János) Bp., 1890. 7. Deák Ferenc levele Kos­suth Lajosnak. Kehida, 1836. júl. 18. 11 Utalás Wesselényi Miklósra és Balogh Jánosra. Az említett ,,5ik úrbéri cikk" az 1832/36-os országgyű­lés 8. cikkelyeként fogadtatott el, azonban kihagyták belőle a 2.§-t, amelynek védelmében mondott beszéde miatt Wesselényit perbe fogták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom