Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Cseh Gergő Bendegúz: Az Országos Zsidó Helyreállítási Alap létrehozásának körülményei és működése, 1947–1989 / 119–127. o.
CSEH GERGŐ BENDEGÚZ AZ ORSZÁGOS ZSIDÓ HELYREÁLLÍTÁSI ALAP LÉTREHOZÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI ÉS MŰKÖDÉSE (1947-1989) CIRCUMSTANCES OF THE ESTABLISHMENT OF THE NATIONAL JEWISH RECONSTRUCTIONAL FUND AND ITS ACTIVITIES (1947—1989): The study based primarily on archival sources follows the gradual elimination of discrimination of the Hungarian Jews and settles the question of the compensation. Beside the process and contradiction of legislation aiming the elimination of disadvantages caused by the Jewish laws the author reviews the history of properties dragged abroad, their getting home, and the method of their use in Hungary, Beside presenting the establishment and functions of the National Jewish Reconstruction Fund (funded in 1947, later diffused into the National Office of Churches), the author deals with the connected political intentions and presents the history of the properties handled by the above institution. He presents either the documents of the fond signed XXXIII— 9 (National Jewish Reconstruction Fund) or his experiences gathered during the process of data provision for the compensation procedure. Az 1945 utáni zsidó jóvátételnek, illetve az alap létrehozásának és működési körülményeinek vázlatos ismertetése adalék a Magyar Országos Levéltár őrizetében lévő XXXIII—9 (Országos Zsidó Helyreállítási Alap) jelzetű fond kutatásához. A világháború befejeztet követően már a Dalnoki Miklós Béla vezette Ideiglenes Nemzeti Kormány lépéseket tett a magyarországi zsidóságot ért diszkrimináció jogi felszámolására és — a lehetőségekhez mérten — a jóvátétel rendezésére is. A fegyverszüneti egyezményt kihirdető 525/1945 M. E. sz. rendelet 15. §-Ű kimondta a zsidóságnak a többi állampolgárral egyenlő biztonságát és védelmét, vagyoni kérdésekről azonban nem szólt. Ezt a hiányt is igyekezett pótolni a 727/1945 M.E. sz. rendelet az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának felállítása tárgyában. A rendelet a Kormánybiztosságot „a háború pusztítása és a német megszállás következtében otthonukat, vagyonukat és létfenntartási alapjukat vesztett egyének megsegítése — az elhurcoltak felkutatása és hazasegítése céljából —, továbbá [...] az örökös nélkül hátrahagyott javaknak az elhurcolások következtében károsultak részbeni kárpótlására fordítása" érdekében a miniszterelnökség keretében hozta létre. Bár a rendelet félreérthetetlenül vonatkozott az örökös nélkül meghalt zsidó származásúakra is, azzal, hogy nem tett különbséget a zsidó és nem zsidó vagyonok között s ezáltal nem tette lehetővé a zsidó származásúak vagyonának kizárólagosan a zsidóság érdekében történő felhasználását, az érdekeltekből a kezdeti nagy várakozások után komoly elégedetlenséget váltott ki. A Kormánybiztosság működésének átalakítására vonatkozó követelések főbb elemeit a Budapest X. kerületi hitközség memoranduma 1 is mutatja. A hitközség tagjai elvárták egy, kizárólag a zsidó javak számbavételével és kezelésével foglalkozó osztály elkülönítését a Kormánybiztosságon belül, a zsidó szervezetek számára a vagyonok felhasználásával kapcsolatos kérdésekben vétójog biztosítását és a javaknak a zsidó származású, a háború 1 MOL XXXIII-5-b 34. t.
