Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Spira György: Az úgynevezett Kossuth-címerről / 89–105. o.

Az úgynevezett Kossuth-címerről 103 19. A magyar tengerjáró hajók zászlajának terve 1848 tavaszáról delkező Ferenc József volt. Ehhez a megállapításhoz azonban (túl azon, hogy 1848— 49-ben — láttuk — igenis a forradalom hívei használták a korona nélküli címert) még két észrevételt kell fűznöm: hogy 1. Ferenc József oktrojált alkotmánya ténylegesen nem írta elő korona nélküli magyar címer használatát, ellenkezőleg: 8. paragrafusában azt mon­dotta ki, hogy a birodalomhoz tartozó (s az ,,alkotmány" által koronatartományokká lefo­kozott) országok „címerei és színei meghagyatnak"; s 2. ha Püspöki Nagy Péternek igaza volna, akkor az ország önállóságának felszámolására törekedő abszolút uralkodóink közé kellene sorolnunk I. Ulászlótól Kossuth Lajosig igen sok mindenkit, a későbbi magyar tör­ténelem nagyjai közül pedig például Károlyi Mihályt, aki nem sokkal az 1918-i népköztár­saság kikiáltása után, 1918. november 28-án miniszterelnöki rendeletben írta elő a korona nélküli címer használatát, 29 sőt Nagy Imrét is, hiszen ő 1956. október 28-i rádióbeszédé­ben tudvalévően bejelentette: ,,A kormány javaslatot terjeszt az országgyűlés elé, hogy az ország címere ismét a Kossuth-címer legyen..." 30 Amihez — befejezésül — még két további kiegészítő megjegyzést kell fűznöm: 1. Nagy Imre és kormánya evvel a bejelentéssel a közvélemény egyöntetű óhajának tett ele­get, s a hangsúlyt most az egyöntetű szóra kívánom helyezni. Az 1956-i forradalom napjai­ban ugyanis tudtommal senki sem követelte a régi, koronás címer ujrabevezetesét, s ebben bizonyára nemcsak az játszott közre, hogy a koronában sokan — tévesen — még ekkor is monarchikus jelképet láttak, hanem hogy akik közjogi kérdésekben nem voltak járatosak s így nem tudták — amit például Károlyi Mihály már két évtizeddel Eckhart Ferenc előtt 29 Kumorovitz: Die Entwicklung, i. h. II, 356.; Laszlovszky: i. m. 37. 30 A beszédet közli Ómolnár Miklós (szerk.): Tizenkét nap, amely... (1956. október 23—november 4.). Bp., 1989. 238.

Next

/
Oldalképek
Tartalom