Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Csapó Mária: A nyomdaipar irányítása és államosítása, 1949–1952 / 77–105. o.

A nyomdaipar irányítása és államosítása, 1949—1952 89 intézkedésekkel is nehezítették a kis magánnyomdák működését. Az anyagellátás akadozásajobban sújtotta ezeket az üzemeket, mint az államosított vállalatokat. Az IpM Nyomdaipari igazgatóságán készült egyik feljegyzésben hangsúlyozták is, hogy a nyomdaipar anyaggazdálkodásának kettős feladata van. Termelési feladata, hogy (a lehetőségekhez képest) biztosítsa „az államosított nyomdák üzemfolytonosságát az anyagellátás vonalán". Politikai feladata, hogy ,,a magánszektor működését korlátok közé szorítsa és ellenőrizze olyan szempontból, hogy azok az állami szektor üzemköréből a maguk részére különböző utakon ne teremthessenek üzleti lehetőséget''.

35 Megkezdődött a közigazgatási nyomtatványok egységesítése, s ezzel a mintegy 33 000 típus radikális csökkentése. De ennél is nagyobb gondot jelentett a kis nyomdák számára a Gazdasági Főtanács határozata, amely — az állami és közületi kezelésben lévő nyomdák foglalkoztatottságának biztosítása érdekében — elrendelte, hogy az állami hatóságok, hivatalok, intézetek, vállalatok, az állami támogatásban részesülő tömegszervezetek, valamint a szakszervezetek csak az államosított nyomdáktól rendelhetik meg a szükséges nyomtatványokat. Magánnyomdáktól akkor vásárolhatnak, ha negyedévi nyomtatványigényük értéke nem haladja meg az 1000 Ft-ot.

36 Ezen intézkedések következtében a kisebb nyomdák elvesztették megrendelőik nagy részét, s 1948 decemberétől egyre több kis- és középüzem tulajdonosa kérte a minisztériumtól nyomdája államosítását — mint erről a Nyomdaipari igazgatóság egyik eseményjelentése beszámolt. Az igazgatóság vezetője azt javasolta, hogy a kérelmeket egyenként bírálják el, csak a ,, kimondottan minőségi, vagy termelési profil szempontjából számba jöhetőüzemek" felajánlását fogadják el. A többi üzem tulajdonosának kérését ne teljesítsék, arra hivatkozva, hogy az érvényes rendelkezések azt nem teszik lehetővé. A valóságos ok azonban az volt — mint az eseményjelentésben olvasható —, hogy az üzemek többsége erősen használt és megrongálódott gépparkkal rendelkezett, és ezek átvétele csak terhet jelentett volna az államosított ipar számára.

37 Ennek megfelelően sok kisnyomda államosítási kérelmét elutasították, ugyanakkor elfogadták Tevan Andor felajánlását; a békéscsabai nyomda — írta Klenk Frigyes Tóth Károlynak — „nemzetközi hírnévvel rendelkezik, a magyar nyomdaipart reprezentálja".

38 A nyomdák egy részét felszámolták, ill. megkezdték felszámolásukat. 1949 decemberében államosították az összes nyomdaipari vállalatot. 1949. december 28-án Marosán György könnyűipari miniszter utasítást adott ki az államosítás lebonyolításáról, a kirendelt vállalatvezetők (telepvezetők) feladatairól. A vállalatvezető legfontosabb feladata megakadályozni, hogy a vállalat volt tulajdonosa bármit is elvigyen a vállalat vagyonából; gondoskodni a termelés folyamatosságáról, biztosítani a vállalat pénzügyi egyensúlyát. A vállalatvezető — hivatalba lépésének napján — szűkebb körű értekezleten, majd üzemi gyűlésen jelentse be az államosítás tényét; hívja fel a dolgozók figyelmét a fokozott éberség szükségességére, arra, hogy dolgozzanak jobban, mint eddig, hiszen most már maguknak dolgoznak. Jelentse be, hogy a nyersanyagellátás, a bérfizetés, a folyamatos munka terén nem lesz fennakadás, kérje a dolgozók támogatását a feladatok megvalósításához. A volt tulajdonossal közölni kell az államosítás tényét, s azt, hogy nincs joga többé belépni a vállalat területére, kivéve, ha a vállalatvezető berendeli, s ez esetben köteles minden információt megadni a vállalatvezető részére. A volt tulajdonos semmi olyan használati tárgyat, értéket nem vihet magával, ami a vállalat céljaira is szolgál, vagy szolgálhat; 35 Uo., 62/1949. sz. Iparügyi Minisztérium, Nyomdaipari igazgatóság, Doós Lajos osztályvezető feljegyzése: A Papírértékesítő nv., mint monopolszerwel kapcsolatos észrevételeinkről. 1949. január 10. 36 Gazdasági Főtanács (GF), HT, 1948. XII. 11. 49. sz.: 10.082—3.138/1948. GF sz. hat. Nyomdai megrendelések szabályozása. 37 MOL, XIX—F—7—hhh, 80/1949. Iparügyi Minisztérium, Nyomdaipari igazgatóság eseményjelentései: 1949. január 4., január 18. 38 A nyomda államosításáról bővebben: Csapó Mária: Iratok a Tevan Nyomda államosításának történetéhez. (Békési Élet 1989/3. sz. 319—330.)