Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Balázs Péter: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig / 39–75. o.

52 Balázs Péter igazgatási, mind tudományos szempontból jól bevált tudománypolitikai koncepcióval", midőn , »szakítva az immár negyedszázados törvényes gyakorlattal az önkormányzatot sarkalatos jogaitól kívánja megfosztani, s a levéltárak igazgatásában és felügyeletében az önkormányzati elv helyére a hivatalnoki elvet, a testületi felelősség helyébe az egyéni felelősséget kívánja állítani." Hóman Bálint ezen legfőbb ellenvetése mellett még számos kérdésben is fenntartásait hangoztatta (ezekre majd az egyes fejezetek szerinti vélemények ismertetésekor térünk ki), sőt időt és fáradságot nem kímélve — felhasználva az Országos Levéltár tervezetében foglaltakat — összeállította az általa helyesnek tartott törvény tervezetét. Abból a nézőpontból kiindulva, hogy a levéltárak jogainak és kötelezettségeinek levéltártípusonkénti tárgyalása homályossá és zavarossá teszi a szöveget, Hóman Bálint ezek összefoglaló tárgyalásával hét fejezetre bontotta a törvénytervezet szövegét: I. Köziratok n. Közlevéltárak és közérdekű levéltárak 1/ Közlevéltárak a) Országos Levéltár b) kerületi levéltárak c) törvényhatósági levéltárak d) községi (városi) levéltárak e) egyetemi levéltárak f) hiteleshelyi országos levéltárak g) azok a közgyűjteményben (múzeumban, közkönyvtárban) őrzött, továbbá egyházi testület vagy hatóság, jogi vagy természetes személy tulajdonában levő levéltárak és iratgyűjtemények, amelyeket a vallásés közoktatásügyi miniszter a tulajdonos kérésére vagy hozzájárulásával közlevéltárrá nyilvánít. 2/ Közérdekű levéltárak: azok a közgyűjteményt, közlevéltárat fenn nem tartó község (város), egyházi testület vagy hatóság, jogi vagy természetes személy tulajdonában lévő levéltárak és iratgyűjtemények, amelyeket a fennmaradásukhoz fűződő érdekek miatt a vallás- és közoktatásügyi miniszter közérdekű levéltárrá nyilvánít. III. A levéltári kutatás IV. A levéltárak felügyelete V. Országos Levéltárügyi Bizottság VI. A levéltárak személyzete VII. Büntető és vegyes rendelkezések Hóman Bálint észrevételeit és az általa átdolgozott törvénytervezetet mind Szinyei Merse Jenő miniszternek, mind Jánossy Dénesnek megküldötte, egyúttal mindkettőnek megírta azt is, hogy mivel az önkormányzat kérdésében — elvi alapon nyugvó — állásfoglalása végleges és megmásíthatatlan, minden további megbeszélés mindaddig céltalan és felesleges, amíg a miniszter végső elhatározását e tekintetben nem ismeri. Az Országos Levéltár már február 21-én összeállította válaszait Hóman Bálint észrevételeire. Eszerint a törvénytervezet nem csorbítja a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának jogait, hiszen az Országos Levéltár, sőt az alája rendelendő kerületi levéltárak is az önkormányzat része lesznek. Az Országos Levéltár álláspontjának igazolására idézte Vladár Gábornak e kérdésben — az előzőekben általunk is ismertetett — véleményét is. Az álláspontok tehát nem közeledtek egymáshoz. Élesen állást foglalt a főfelügyeletnek az egyházi levéltárakra tervezett kiterjesztése elleni Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, akinek ellenvetéseit a vonatkozó fejezeteknél fogjuk ismertetni.