Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Balázs Péter: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig / 39–75. o.

50 Balázs Péter A harmadik tervezet az 1943. július 8-án Pusztai János min. tanácsos, a VKM jogi osztályának vezetőjénél lezajlott értekezlet után készült el, a szerkezet nem változott, de a §-ok száma 55 lett. A negyedik változat a Pusztai-féle értekezlet és az Igazságügyminisztérium észrevételei alapján készült el, és szeptemberben átadatott Hóman Bálintnak, a Magyar Nemzeti Múzeum elnökének. Az I. fejezetcím „Köziratok, közlevéltárak" lett, és a szöveg is erős átdolgozásra került. Az ötödik — szövegében sok javítást mutató — tervezet az október 21-i belügyminisztériumi értekezlet és a Schneller Vilmos min. tanácsossal (a VKM-ben a IV/3. Tudományos ügyek és tudományos intézetek ügyosztályának főnöke) november 8-án folytatott megbeszélés után készült el — a szövegben sok változtatással. A hatodik tervezet a Pusztai Jánossal és Schneller Vilmossal november 15-én tartott megbeszélést követte. Ebben az eddigi I. fejezet két részre bontatott: I. Közintézmények iratainak fenntartása II. Köziratok. Közlevéltárak így a fejezetek száma 12, a §-oké pedig 60 lett. A hatodik tervezet a Pusztai Jánossal és Schneller Vilmossal november 22-én folytatott zárótárgyalás után készült el. Ebben az I. fejezet címe: Közhatóságok, közhivatalok, köztestületek és közintézmények iratainak fenntartása. A VI. fejezet címe átjavítva: Megyei, városi és községi levéltárak.

25 E tervezetet 1943 novemberének végén, illetve decemberének elején az Országos Levéltár valamennyi törvényhatósági főlevéltárnoknak és a levéltárügyhöz közel álló más neves személyiségnek véleményezésre, a Magyar Nemzeti Múzeum főbb tisztségviselőinek, tudósoknak stb. pedig tájékoztatás céljából megküldte.

26 Az 1943 végén és 1944 elején beérkezett hozzászólások szinte kivétel nélkül nagyjelentőségű kezdeményezésként értékelték a tervezetet. Példaként a sok közül elég talán említeni Guoth Kálmán (méltó ahhoz a nagy feladathoz, amelyet be kell majd töltenie a magyar levéltárügy sorsának alakításában), Tóth László (életbe léptetése esetén a magyar levéltárügy jövőjére nézve éppen olyan korszakalkotó lesz, mint volt az Országos Levéltár felállítását elrendelő törvény), Garzó József (polgármesterével többször áttanulmányozták és úgy látták, hogy törvénnyé válása esetén új korszak nyílik a hazai levéltárak életében), Miskolczy Gyula (ritkán olvasott még ilyen gondos, elmélyedő, minden eshetőségre kitérő, mind a közigazgatás, mind a tudomány érdekeit szem előtt tartó törvényt) véleményét. Vörös Géza szintén elismeréssel írt a tervezetről, de úgy vélte, hogy végleges formájában csak az elkövetkezendő béke idején kellene az országgyűlés elé terjeszteni. 25 MOL, Y 7., 232. doboz. 26 MOL, Y 1., 1289/1943. A tervezetet tájékoztatás céljából kapták meg (bár közülük is többen hozzászóltak): Szinyei Merse Jenő vallásés közoktatásügyi miniszter, Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum, Fitz József, az Országos Széchényi Könyvtár, Pongrácz Sándor, a Természettudományi Múzeum, és Zichy István, a Történeti Múzeum főigazgatója, Vöjnovich Géza, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Miskolczy Gyula, a bécsi Magyar Kulturális Intézet főigazgatója, Alföldi András, Domanovszky Sándor, Eckhart Ferenc, Galla Ferenc, Gerevich Tibor, Hajnal István, Illés József, Lukinich Imre, Madzsar Imre, Magyary Zoltán, Mályusz Elemér, Mauritz Béla, Melich János, Szentpétery Imre, Váczy Péter budapesti, Balanyi György és Bíró Vencel kolozsvári, Divéky Adorján és Szabó Dezső debreceni, Holub József pécsi, Hermann Egyed és Tóth László szegedi egyetemi tanárok, Hodinka Antal és Iványi Béla nyugalmazott egyetemi tanárok, Farkas Ferenc vezérőrnagy, a Hadilevéltár parancsnoka, Erdélyi László, a zalavári konvent levéltárosa, Döry Ferenc nyugalmazott levéltárnok, Nagy Miklós, az Országgyűlési könyvtár igazgatója és a kolozsvári Kelemen Lajos. Véleményezésre kapták meg a tervezetet: Komoróczy György (Abaúj-Torna vm., Kassa), Vörös Géza (BácsBodrog vm., Zombor), Mérő József (Baranya vm., Pécs), Halász Imre (Bars és Hont k. e. e. vm., Léva), Csákabonyi Kálmán (Békés vm., Gyula), Belényessy Károly (Bereg vm., Beregszász), Kopasz Gábor (BeszterceNaszód vm., Beszterce), Nadányi Zoltán (Bihar vm., Nagyvárad), Klein Gáspár (Borsod vm., Miskolc), Árva János (Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vm., Makó), Puskás Zoltán (Csík vm., Csíkszereda), Páhi Ferenc (Csongrád vm., Szentes), Vitái József (Esztergom vm., Esztergom), Jenéi Károly (Fejér vm., Székesfehérvár), Oltvai