Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Balázs Péter: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig / 39–75. o.

A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. te. 45 Lehetséges, hogy Csánki Dezsőnek az volt a véleménye, miszerint a levéltárak felügyelete a Magyar Nemzeti Múzeum (akkor még gyűjteményegyetem) önkormányzati keretén belül nem oldható meg. (A hivatkozott 620/1930. OL sz. alatt ugyanis ennek nincsen nyoma. Ha volt ilyen, lehet, hogy éppen az elkészült levéltári törvénytervezethez emelték ki, s nem helyezték vissza.) Csánki Dezső azonban 1933-ban meghalt, s utóda 1934-től Herzog József (1935. július l-jétől egyúttal a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának ügyvezető alelnöke) lett. Neki már azzal a rendelkezéssel is fenntartásai voltak, amely az Országos Levéltárat, amely véleménye szerint elsősorban közhivatal (bekapcsolódik az államgépezet munkájába, az általa adott szakvéleményeken hatóságok döntése nyugszik) az 1934. évi VIII. te. besorozta a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos gyűjteményei (múzeumai és könyvtárai) közé, s a levéltár különálló jellegét igyekezett kifejezésre juttatni. Nem tudott mit kezdeni a közhatósági levéltárak és irattárak ügyeivel sem. Nem tartotta szerencsésnek, hogy ezekkel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának, vagyis az önkormányzat igazgatására rendelt tudós testületnek szerepe legyen, hiszen — véleménye szerint — e vidéki levéltárakban és irattárakban felvetődő kérdések többsége gyakorlati közigazgatási természetű volt. A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsát — mint általában minden tanácsot — már csak jellegénél fogva sem tartotta alkalmasnak felügyelet ellátására. Másrészt viszont terhesnek érezte, amikor a vallás- és közoktatásügyi miniszter — miként az idecsatolt területek levéltárainak végiglátogatásainál is történt — a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának megkerülésével közvetlenül az Országos Levéltár főigazgatóján keresztül gyakorolta felügyeleti jogait. Ezek a feladatok ugyanis — és a velük lépést nem tartó tisztviselői létszám — sajátos feladatai rovására erősen megterhelték az Országos Levéltár ügyvitelét. Herzog József megkezdte ugyan az 1935 júniusában kapott feladat előkészítését, de mivel nem látott olyan megoldást, ami levéltári felfogásával és az adott keretekkel összeegyeztethető lett volna, szívesen visszahúzódott az előre látott összeütközések elől.

13 Végül is az Országos Levéltár (Kossányi Béla) 1946. március 28-án (tehát jóval azután, hogy a levéltári törvény tervezete elkészült) helyezte ad acta a Sopron vármegyei kezdeményezéssel foglalkozó 828/1937. sz. ügyiratot, de addig semmiféle újabb intézkedésnek nincsen nyoma. Teleki Pál kezdeményezései 1939-ben a levéltárügy helyzetének jogszabályi rendezéséről 1939. február 14-én — tehát Teleki Pál kultuszminiszterségének utolsó napjaiban — hívta fel a VKM 15.024/1939. III. sz. alatt a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsát arra, hogy az 1929. évi XI. te. 29. §-ában foglaltakra vonatkozó kormányhatósági intézkedésekre tegyen részletes és megindokolt javaslatot.

14 Az Országos Levéltár, amelyhez a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa a VKM leiratát továbbította, 1939. március 23-án kelt 351/1939. sz. javaslatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a különböző állami és önkormányzati hatóságok, hivatalok és intézmények irattárairól és levéltárairól a szükséges adatok nem állnak rendelkezésére, a felügyelet megszervezésének előkészítéséhez feltétlenül szükséges a megfelelő adatgyűjtés elvégzése. A VKM a helyszíni szemlék költségeit biztosította. Ez az 1940—1941-ben végzett országos felmérés a levéltárak helyzetének mindaddig páratlan értékű keresztmetszetét örökítette meg, de a kívánt jogi szabályozás így évekkel elhalasztódott.

15 1939. november 30-án Teleki Pál — már mint miniszterelnök — rövid pro memóriát juttatott Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternek: ,,Előfordult, hogy magán13 Sinkovics István nekrológja Herzog Józsefről. (LK 1942—1945. 409—416.) 14 MOL, a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának iratai (a továbbiakban: K 726.), 96/1939. 15 A városi levéltárakra vonatkozó felmérések feldolgozását lásd: Balázs Péter: A megyei városok iratanyaga a Horthy-korszak utolsó éveiben és a frontvonal áthaladása idején (Levéltári Szemle /a továbbiakban: LSZ/, 1988. 3-4. sz. 44—58. és 34—47.)