Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Balázs Péter: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig / 39–75. o.

40 Balázs Péter Az állam a közgyűjteménnyé nyilvánított múzeumokat és könyvtárakat általában anyagi támogatásban részesítette (a gyűjtemény gyarapítására rendszeres államsegély; építkezésre, átalakításra, berendezésre, ásatásra, kiadványra, tanulmányútra stb. rendkívüli államsegély; műkincsekből ajándékként vagy letétként való juttatás stb.). Ugyanakkor a közgyűjteményi jelleggel kötelezettségek is együtt jártak (épületük építésére vagy átalakítására vonatkozó terveiket a Főfelügyelőség bírálta el; működésükről és munkaterveikről a Főfelügyelőségnek évenként jelentést tartoztak küldeni; könyvtáraik adatait a Főfelügyelőség szervezeti keretében működött Országos Könyvtári és Bibliográfiai Központ számára meg kellett küldeniük). Az első közgyűjteményekké nyilvánításokról a vallás- és közoktatásügyi miniszter 10.058/1936. III. sz. rendelete intézkedett.

2 A 15-16 közgyűjteménnyé nyilvánított intézmény között csak kettő (a győri és a soproni városi) könyvtárat találhattunk, a többi múzeum, illetve múzeum és könyvtár (Szeged, Debrecen, Veszprém, Székesfehérvár) volt. Levéltárnak közgyűjteménnyé nyilvánítását a jogszabályok nem tették lehetővé. Bár a levéltárakról a már említett jogszabályokban kevés szó esett, néhány előremutató rendelkezés mindenképpen figyelmet érdemel. Egyrészt az 1929. évi XI. te. 29. §-a kimondta, hogy a közhatóságok hivatalos iratait tartalmazó irattárak és levéltárak történelmi jelentőségű anyaguk tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter főfelügyelete alá tartoztak, aki ezt a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa útján gyakorolta. E törvény egyúttal felhatalmazta a vallás- és közoktatásügyi minisztert arra, hogy az érdekelt miniszterrel egyetértve a történelmi iratanyag biztos elhelyezéséről, tudományos szempontú rendezéséről, szakszerű kezeléséről, nyilvántartásáról és a tudományos kutatás lehetővétételéről gondoskodjék. A törvény 31. §-a pedig azt mondta ki, hogy a káptalanoknak és a konventeknek, mint volt hiteleshelyeknek a működésében keletkezett iratanyaga, nemkülönben egyházi testület és hatóság tulajdonában levő levéltárak tekintetében ugyanezen intézkedéseket az illetékes egyházi szervekkel egyetértve kell megtenni, de az iratanyag biztos elhelyezéséről és az elpusztulástól történő megóvásáról szükség esetén a vallás- és közoktatásügyi miniszter — az egyházi hatósággal történő megállapodásig terjedő hatállyal — saját hatáskörében is intézkedhet. Az 1929. évi XI. te. és a Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1934. évi VIII. te, valamint a 9300/1935. III. sz. VKM rendelet (sőt már a nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetéről szóló 1922. évi XIX. te. is) az Országos Levéltár szakmai fejlesztését megoldotta azzal, hogy e nagy nemzeti közgyűjtemények közé sorolta be. Az előzőekben említett rendelkezések azonban a törvényhatósági és egyéb levéltárakat nem vonták be abba a szervezetbe, amelynek összefogó ereje a nemzeti nagy közgyűjtemények és a vidéki múzeumok és könyvtárak működési feltételeit előbbre segítette, vagyis nem változtatott azon a magára hagyott sorson, amelyben a törvényhatóságok és általában a vidék levéltárügye sok helyen sínylődött. Jóllehet az 1929. évi XI. te. 29. §-a és a 9300/1935. m. sz. VKM rendelet kilátásba helyezte a törvényhatósági és községi (városi) irattárak és levéltárak történelmi jelentőségű anyaga kezelési szabályzatának elkészítését, de sem a törvény, sem a miniszteri végrehajtási utasítás szövegezése nem nyújtott biztosítékot ennek belátható 2 Az első közgyűjteménnyé nyilvánítások váratlanul érték a múzeumok (könyvtárak) egy részét. Kiss Lajos, a nyíregyházi Jósa Múzeum vezetője írta 1936. aug. 24-én Viski Károlynak a Főfelügyelőségre: Alispán úrtól a kővetkezőfelhívást kaptam. ,,Értesítem, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 10.058/1936. sz. rendeletével a vármegyei Jósa Múzeumot közgyűjteménnyé nyilvánította. Felhívom, hogy ezzel kapcsolatos előterjesztéseit az 1929. évi XI. te. rendelkezéseinek figyelembevételével 30 napon belül tegye meg." Most aztán nem tudom, milyen előterjesztést tegyek. Mi az, hogy közgyűjteménnyé lett múzeum [...] Meg kell ezt köszönni, vagy csak tudomásul venni? MOL, Magyar Nemzeti Múzeum, Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének iratai (a továbbiakban: K 729.), 49. csomó, Nyíregyháza c. dosszié.