Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Gergely Jenő: A katolikus püspöki kar küzdelme az iskolákért / 165–198. o.

190 Gergely Jenő Ezután felolvassa a válszlevél-tervezetet, amelyhez többen szólnak hozzá. A váci püspök erélyes hangú, a feltételek teljesítéséhez ragaszkodó, a nép keserűségére való tekintettel súlyos megnyilatkozást kíván. Az egri érsek viszont azt kéri, hogy a feltételek teljesítésére való hivatkozás ne legyen a válaszlevélben, mert akkor a jövő előtti felelősség a tárgyalások fel nem vehetősége miatt rajtunk van. Kéri ennek jegyzőkönyvbevételét. Tudomásul véve. Hozzászólások után a következő fogalmazásban fogadta el a püspöki kar kultuszminiszterhez küldendő válaszlevél szövegét: Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr! Miniszter Úrnak június 4-én kelt levelére a következőkben adom meg a püspöki konferencia válaszát. Főpásztori és állampolgári kötelességünket teljesítve, ünnepélyesen óvást emelünk és tiltakozunk úgy az ország, mint az egész világ nyilvánossága előtt az Egyház általános iskolajogának megtagadása, a hitvallásos iskolák elvételének szándéka és a vele kapcsolatban történtek ellen. Kijelentjük, hogy iskoláinkhoz való általános jogunkról le nem mondhatunk és ennek tiszteletben tartását törvényes eszközökkel szorgalmazni alapvető kötelességünknek ismerjük. Tiltakozunk a kormány eljárása ellen, mert bár többször és félre érthetetlen ígéreteket tett, hogy az Egyház és az állam viszonyát érintő kérdéseket kétoldalú tárgyalás útján létrehozandó megegyezéssel akarja rendezni, mégis az iskolakérdésben — amely pedig ennek a viszonynak egyik igen fontos és elválaszthatatlan alkatrésze, — a tárgyalások előtt bejelentette, hogy egyoldalú akarat kijelentésének törvényesítéséhez ragaszkodik. Ily körülmények között az iskolakérdésben a magyar kormány eleve megfosztotta az Egyházat annak lehetőségétől, hogy a tárgyaláson még döntés előtt érveit feltárhassa és latba vethesse. A kormány egyoldalú akaratkijelentése ugyanis ultimátumnak tűnik fel, amelynek csak elfogadása, vagy elutasítása között adódik választás. Ez pedig nem kétoldalú tárgyalás útján kialakuló megegyezés. Tiltakozunk iskoláink elvétele ellen, mert ezekhez tételes törvények és tények útján kialakult helyzet adta a jogot. Tiltakozunk iskoláink elvétele ellen, mert ebben az az irányzat nyilvánul meg, amely a hitvallásoknak és felekezeteknek csak liturgikus és aszkétikus munkateret akar engedni és ezzel figyelmen kívül hagyja, hogy az Egyház és a felekezetek lényegüknél és belső természetüknél fogva kultúrmunkát is végeznek, ami iskolák nélkül lehetetlenné válik. Ily módon pedig az állami iskolamonopólium összeegyeztethetetlenné lesz az államban érvényesülő különböző világnézetek civiljogú egyenjogosultságával is. Tiltakozunk iskoláink államosítása ellen, mert az a tanulás és tanítás szabadságának nemcsak sérelme, hanem a keresztény világnézetűek számára annak csaknem lehetetlenítése. Az által, hogy az állam minden iskolát magának tart fenn, gyökeresen sérti a szülők természettörvényen alapuló jogát, mely szerint gyermekeik számára minden kényszertől és joghátránytól mentesen világnézetüknek megfelelő iskolát választhassanak.