Levéltári Közlemények, 63. (1992)
Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - E. Kovács Péter: Jajca és az 1519-es magyar-török béke / 91–96. o.
92 E. Kovács Péter békekötés előtt áll, de a Szentatya és a császár arra kéri őket, hogy ezt a nemzetközi összefogás reményében ne tegyék. Zsigmond király válaszában arra biztatta a magyarokat, hogy mivel a liga megkötése még várat magára, írják alá a fegyverszünetet. 5 Az Oszmán Birodalomból érkező hírek is Zsigmond, s a magyar udvar véleményét támogatták. Károly spanyol király még nagyapja Miksa császár életében béketárgyalásokat kezdeményezett I. Szelimmel. Az 1519 február másodikán Drinápolyba érkező spanyol követ tevékenységéről n. Lajos hamar tudomást szerezhetett, hiszen képviselője, Bélay Barnabás, 1513 óta a szultáni, »vendégszeretetet" élvezte, s a magyar udvar állandó kapcsolatot tartott követével. 6 Jajca megsegítése A magyar külpolitika irányítóit azonban nem csak Károly lépése fordította a béke felé. 7 Az erősödő török támadások egyre csökkentették az első, délebbre fekvő végvárrendszer erejét, s Jajca nyugati erődjének, Jezerónak az eleste után, az oda alig 11 kilométerre fekvő erősség kilátástalan helyzetbe került. Jajcát 1463 decemberében még Mátyás foglalta el a töröktől, s a megszűnt bosnyák állam északi részén a Jajca központtal kialakított boszniai bánság erősségei betagozódtak a magyar végvári rendszerbe. A magyar király a vár kapitányának Hidvégi Székely Ágostont, míg a bánság élére Szapolyai Imrét állította. 8 Jajca a Horvátország és Stájerország felé vezető utak védelmét látta el. 9 Jajca megtartásának jelentőségét a kortársak is jól látták. Az elszigetelt végvár megsegítéséről több esetben is döntöttek. 1516-ban két részletben két forintot szavaztak meg a végvárak, s különösképpen Jajca megsegítésére. (A következő évben Musztafa boszniai pasa megostromolta Jajcát, de Beriszló Ferenc és Zrínyi Miklós horvát főurak sikerrel verik vissza a török támadást.) Annak ellenére, hogy 1517-ben a Szent Mihály-napi budai országgyűlésen viszály támadt a megjelentek között, s a fegyveres konfliktust csak igen nehezen lehetett elkerülni, Jajca ügye továbbra is napirenden maradt. 10 A királyi tanács Budán maradt tagjai ugyanis egybehangzóan arról döntöttek, hogy mivel az a húsz dénár, amit a királynak hierum cameraDaént fizetnek, nem elegendő az ország szükségleteire, ezért az összeget egy forintra emelik. A két részletben fizetendő adóból (Szent Miklós napjára 1517-ben és Keresztelő Szent János születése ünnepére 1518-ban) tíz dénár a király és udvartartásának költségét fedezné, míg a többi a végvárak ellátását szolgálná. 11 1518-ban a tolnai és a bácsi végzésekben sem feledkeztek meg a várról. Kifejtették, ha Jajcát és Bánja Lukat nem segítik meg, elveszhet Szlavónia, Pozsega és Valkó is. Tervbe vet5 Fraknói Vilmos: A tolnai országgyűlés külügyi actiója 1518-ban. (Budapesti Szemle 1917. 211—225.) 6 Török Pál: i. m. 148.; Tandy Lajos: Régi magyar követjárások keleten. Bp., 1983. 73—78. 1517 márciusában például (Mislenóvics) Márk aulicust küldik Bélay után. Diplomatikai Levéltár (továbbiakban: Dl) 24 391. 1517 m. 22. Buda. 7 A spanyol király követe Rómában úgy mentegette ura lépését, hogy Károly jó keresztény, s a békét csak Nápoly megmentése érdekében köti meg. Török: i. m. 148. 8 Thallóczy Lajos—Horvát Sándor: Jajca (bánság, vár és város) története 1450—1527. Bp., 1915., Monumenta Hungáriáé Historica Diplomataria. Vol. XL. LXLVI—CVJJ. CCXI. 9 Szakály Ferenc: A mohácsi csata. Bp., 1977. 50. 10 Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. Bp., 1909. 15—16. 11 ...prelati et barones et alii consiliarii nostri, qui nobiscum hic manserant... Diplomatikai Fényképgyűjtemény (továbbiakban: Df) 282 492. 1517 XI. 5. Buda. E. Lajos oklevele.
