Levéltári Közlemények, 63. (1992)
Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Hermann Zsuzsanna: Miképp került Divény vára a Balassák kezére? / 61–70. o.
Miképp került Divény vára a Balassák kezére? 67 Katalinnak, leendő férjének és mindkét nembeli utódaiknak adja a Nógrád megyei Divény várat tartozékaival, és nekik ad két egész és egy fél Csongrád megyei birtokot. 18 Végezetül a szokásos kötelezvényt, hogy az esetleges pereskedőkkel szemben saját költségén és faradságával fogja megvédeni birtokaikban az új tulajdonosokat, a legkevésbé sem szokványos és magától értetődő záradákkal egészítette ki. ,,Az említett testvéri szeretettől indíttatva nyomatékosan" toldotta meg az adományt azzal, hogy ha a házaspár örökös hátrahagyása nélkül halna meg —, ,amitől mentsen a dicsőséges Úristen''—vagy netán Katalin még a házasság létrejötte előtt elhunyna, úgy a vár tartozékaival és a Csongrád megyei birtokokkal együtt azonmód szálljon Balassa Ferencre és fiági örököseire. Aligha kétséges, hogy Balassa Ferenc azonmód átvette Divény várát, s annak birtokában várta, hogy fia, az ifjabb Ferenc feleségül vehesse Katalint. 19 1512-től Szobi birtokainak listájáról lekerült Divény, peres irataiba viszont nem került be Balassa Ferenc megsebesítése. Drágán fizetett a lakodalmi mulatságért, de lényegesen rosszabbul is járhatott volna. A nemesek megsebesítése — márpedig Gyarmat mellett csűrés-csavarással sem tagadhatóan ez történt — a létező legnagyobb vétségnél, a hűtlenségénél csak egy fokkal enyhébb, fejés jószágvesztéssel sújtandó főbenjáró bűnök közé tartozott 20 , s itt olyan nemes sebesült meg, akinek volt esélye arra, hogy érvényt szerezzen a jognak. 21 Élt is e lehetőségével. A kérvényben kifejezett óhaj teljesült ugyan, de a kérvényező(k) ártatlanságát a király színe előtt sem sikerült nyilvánvalóvá tenni. A verekedés súlyos jogi következményeiről tudósító dokumentum ugyancsak egy formuláskönyvben maradt fenn, talán annak köszönhetően, hogy ahhoz hasonló jellegű nem sok akadt a mintául vehető oklevelek között. A jászói premontrei könyvtárban őrzött formuláskönyvet túlnyomó részben n. Ulászló okleveleiből a kancellária írnokai ugyanazokban az években állították össze, amelyek alatt Werbőczi írnokai a magukét készítették. 22 A 139. levélre másolt királyi oklevelet a „Balassa Ferenc megsebesítőinek adott kegyelem" (Gratia super vulneratione Francisci Balassa) címmel látták el, s a következő formában foglalták gyűjteményükbe: ,,Mi stb. tudtul adjuk stb., hogy bár neheztelő haragot tápláltunk híveinkkel, nemes X-el és Y-al szemben az ellenünk, következésképpen hívünk, nagyságos Gyarmati Balassa Ferenc személye ellen elkövetett 23 súlyos kihágásuk és bűnük miatt, végül még fogságba is vetettük őket, s elhatároztuk, hogy mint kihágásukkal a hűtlenség vétkét el18 OL, DL 36 404/177—8. Kivonata: A kolozsmonostori konvent jegyzökönyvei. 3576. sz. A Csongrád megyei birtokok az özvegy március 8-i tiltakozásában is szereplő Tömörkény, Szentgyörgy és Derékegyház, illetve a legutóbbi fele. Ezeket a Szeri Pősafiak magva szakadtával kapott birtokokat Ongor János familiárisának, Nádasdi Mihálynak adományozta, tőle pedig két, Ongor Jánostól örökölt Kolozs megyei birtokrészért cserében szerezte meg Szobi (OL, DF 262 331. A Balassa cs. levéltára. 491., 500. sz.) 19 A dicsőséges Úristen nem óvta meg az ifjabb Balassa Ferencet és feleségét attól, hogy örökös hátrahagyása nélkül hunyjanak el 1530 októbere előtt, Divény vára azonban ténylegesen a Balassák kezén maradhatott annak ellenére, hogy azt 1535-ben I. Ferdinánd Várdai Pál esztergomi érseknek adományozta (OL, Libri regii. I. köt. 535.). Két évvel később Balassa Imre sajátjaként említette a várat (Haus-, Hof- und Staatearchiv. Ungarische Akten. Allgemeine Akten. Fase. 32. 1537. szept. 8.), és újabb két év elteltével bizonyára birtokon belül hivatkozott „testvérei jogainak védelmére", amikor a kolozsmonostori konventet az Ongor-Szobi szerződést jóváhagyó 1502. évi privilégium és a Szobi adományozásáról szóló 1512. évi oklevél átírására kérte (A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei. 4694. sz.) 20 Hármaskönyv. I. 16, H. 42. 21 Emellett eltörpül annak a jelentősége, hogy nem ő volt az egyetlen megsebesített nemes. Nyolc nappal a gyarmati csetepaté után, 1511. február 21-én nemes Erdőhegyi Balázs, Boldizsár és Bernát Gyarmat mezővárosi szálláshelyükre kérették a sági konvent küldöttét, hogy előtte ügyvédeket jelölhessenek ki, mert „rettentően súlyos sebeiktől" (propter seva et dira vulnera) oly betegek, hogy maguk nem tudnak a konventbe elmenni. A nyilván éppen sebesülésük miatt indítandó perükhöz készített ügyvédvalló oklevelet 1511. március 1-én állította ki a konvent (OL, DL 66 007, kivonata: A Balassa család levéltára. 496. sz.). 22 Bónis György: Középkori jogunk elemei. 146. Fényképmásolata: OL, DF 282 621. 23 így került a másolatba és talán — a hűtlenség vétkét hangsúlyozandó — az eredeti oklevélbe is az értelemszerű Balassa Ferenc személye ellen, következésképpen ellenünk elkövetett helyett.
