Levéltári Közlemények, 63. (1992)
Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - IRODALOM - Thoroczkay Gábor: Magyar egyháztörténeti vázlatok I–II. Főszerkesztő: Uzsoki András. Budapest, 1989, 1991 / 215–218. o.
IRODALOM MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK i-n. Főszerkesztő: UZSOKI ANDRÁS Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, 1989, 1991. 432, 232 pp. A magyarországi egyháztörténetírás több évtizedes , ,tetszhalálából" az 1980-as évek közepén kezdett feléledni. A történész szakma és a katolikus egyház különböző hazai képviselői együtt kezdték felmérni néhány konferencián, szakmai találkozón a tennivalókat: hogyan és mivel kell elindulni, hogy az oly sokáig háttérbe szorított történeti részdiszciplína művelése újból meginduljon. A szakmai találkozókra felfigyeltek a nyugati magyar katolikus történetírás jeles képviselői is (Horváth Tibor SJ, Gábriel Asztrik OPraem), s a nyolcvanas évtized utolsó éveire beadványaik, tervezeteik hatására már az első, nélkülözhetetlen feladat is megfogalmazódott: egy 10-20 kötetes enciklopédia megírása, amely az ismeretterjesztés mellett lehetőséget adna a világi és egyházi kutatóknak arra, hogy érzékeljék, mely területeken legnagyobbak a hiányosságok, mely szakágak (szerzetesség, ill. plébániatörténet stb.) a legelhanyagoltabbak. A lassan meginduló hazai változások, s talán a Szent István-évforduló is elősegítették, hogy a fenti terveket megvalósítani kívánó szervezet, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége 1988 augusztusában már Budapesten alakulhatott meg főpapok (Dankó László, Bánk József, Udvardy József), ismert paptörténészek (Adriányi Gábor, Gábriel Asztrik, Hervay Ferenc, Horváth Tibor) és világi történészek (Benda Kálmán, Bertényi Iván, Érszegi Géza, R. Várkonyi Ágnes) részvételével. Az elkövetkező hónapokban felállt a nagy reményekre jogosító új társaság vezetősége (nemzetközi elnök a már többször említett Gábriel Asztrik, a világszerte ismert egyetemtörténész, magyarországi fővédnök Dankó László kalocsai érsek, a hazai titkárság vezetője pedig Uzsoki András régész, nyugalmazott múzeumigazgató lett), az anyagi alapok előteremtését szolgáló METEM-alapítvány, a szakmai tanácsadó testület valamint a szervezet létét és egyben az enciklopédia szakmai előmunkálatait dokumentálni hivatott METEM-Vázlatok szerkesztőbizottsága, amelynek tevékenysége nyomán 1989 őszén megjelent az évkönyv-sorozat első, majd 1991-ben — sajnos már nehezebben beszerezhető — második kötete. Az első kötet tartalmilag há.'om részre oszlik: tanulmányokra, módszertani bevezetőre és forrásközlő részre, míg a második kötet csak tanulmányokat és forrásokat közöl. Az első kötet módszertani részében olvashatjuk a METEM fentebb vázolt történetének és céljainak hosszabb összefoglalását Somorjai Ádám és Uzsoki András tollából, a közgyűlési hozzászólások rövid kivonataival (279—324.). Uzsoki, aki az egész munkaközösség egyik legfontosabb és leginkább agilis szervezője, még egy — kezdő kutatóknak, egyetemi hallgatóknak felbecsülhetetlen segítséget nyújtó — cikkel szerepel az 1989-es számban, amelyben a kéziratok nyomdai előkészítéséről és a korrektúra-javítás módszereiről, nemzetközi jeleiről tudhatunk meg minden lényegbevágót. Fontos ez a kis tanulmány, ugyanis egységes szerkesztési-jegyzetelési szokások kialakítását szorgalmazza, amelyre — elnézve a hazai monográfiák, szakcikkek egymástól szögesen elütő, olykor nehezen használható jegyzetelési-idézési módszereit — igencsak nagy szükség volna (357—371.). Adriányi Gábor, a kiváló németországi magyar egyháztörténész rövid tanulmánya a megújult egyháztörténetírás követelmény-rendszerét, s azon belül is a plébánia-történetírás modern kritériu-