Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa : 1990. április 6.–október 6. / 57–150. o.

A Magyar Orszdgos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa III. VILÁGI TISZTSÉGVISELŐK ÉS SZEMÉLYEK PECSÉTJEI Az ország legfőbb világi tisztségviselői közé, ahogy a Mátyást megelőző korszakban is, a nádor, az országbíró, az erdélyi vajda, a királyi tárnokmester és a bánok tartoztak, hozzájuk zárkózott fel a 15. század folyamán a királyi kincstartó. A világi tisztségviselők hivatali pe­csétje mindig címerespecsét volt, rendszerint zöld, olykor természetes színű viaszba nyom­va. A világi tisztségviselők közül a jelen katalógus keretében csak néhányuknak a pecsétje szerepel a Mátyás-kori tisztségviselők közül. A nádornál és az országbírónál nagyobb és kisebb pecsétek használata figyelhető meg. Mivel a világiak pecsétjei a hivatali pecsétjükkel azonos jellegű, címerespecsétek voltak, ebbe a csoportba vettük az ilyen pecséteket is. A vi­lági urak felső rétegébe sorolható személyek pecséthasználata esetében olykor nehéz elkülö­níteni a hivatali és magánjellegű pecséteket, illetve ennél a kategóriánál ez külön diplomati­kai és pecséttani jellegű vizsgálódást igényelne. Zápolyai Imre és a Szentgyörgyi és Bazini grófok vörös viaszt használtak pecsételésnél. Ennek magyarázatát Mátyás király egy 1483-ban Bánffy Miklós pozsonyi ispánnak és fivérének, Bánffy Jakabnak adott oklevele vi­lágítja meg, amelyben Mátyás a vörös viasz használatának jogát más örökös grófok mintájá­ra adományozza. A szlavón bánok oklevéladásának sajátossága volt, hogy a bánok oklevelé­re az albánok és egyben körösi ispánok pecsétje került. így János pécsi püspök (Janus Pannonius) és Laki Tuz János szlavón bánok 1469. jan. 25-én kelt oklevelén a két albán, Mindszenti János és Gerebeni Hermán László címerespecsétje függ természetes színű viaszból. Hasonló eset forog fenn Zápolyai Imre boszniai kormányzó, dalmát, horvát és szlavón bán 1464. aug. 17-én kelt oklevelénél, amelyen az oklevél zárórésze szerint a két zágrábi ispán pecsétje lett függesztve. (Az oklevélen végül is csak egy pecsét függ: címer­pajzsban balra forduló négylábú állatot, csillagot és holdat mutató, kerek természetes színű viasz pecsét.) (DL 45127) % 25. GUTI ORSZÁG MIHÁLY NÁDOR NAGYOBB PECSÉTJE 1482. feburúr 21., Buda A nádor átírja Egervári László dalmát, horvát és szlavón bán részére saját, a Vas megyei Hegyfalu, Lak, Gősfalva, a Sopron megyei Frankló és Girolt birtokok tárgyában hozott íté­letét és a fehérvári keresztes konvent ezzel kapcsolatos jelentését. Hártyán, sötétkék fonalakon természetes színű viasz pecsétfészekben kerek ter­mészetes színű viasz függőpecsét (kb. 3,8 cm átmérőjű). A pecsétmezőben né­gyes karéjba foglalva kerektalpú pajzsban három jobbra néző farkasfog, a pajzs fölött sisak, a pajzsbeli ábrát ismétlő sisakdísszel. Körirat: s michael orzag de guth hungarie palatini. OL, DL 4487-V 8, 118 Garai Lászlót letéve bízta meg Mátyás király Guti Ország Mihály nádort a nádorsággal. 1458 és 1484 között töltötte be a méltóságot. Akárcsak Báthori István országbíró, a Gutkeled nemzetség címerére visszanyúló címeres pecsét vésetett. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom