Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa : 1990. április 6.–október 6. / 57–150. o.

A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa 63 3. Szilágyi Mihály kormányzó természetes színű viasz pecsétfészekbe nyomott kerek vörös viasz pecsétje (kb. 3 cm átmérőjű). A pecsétmezőben kerektalpú címerpajzsban koronaszerűen ábrázolt lángokból kinövő, mellső lábaival fát tartó és azt tépő kecske. Pajzstartóként a címerpajzsból kinövő, szárnyait kiterjesztő, csőrében gyűrűt tartó holló(?) látszik. A körirat (gótikus minuscula): s michael zilagi de horogzeg gubernátor reg hun. OL, DL 15220 - V 8, 304-306 Mátyás király 1458. február 20-án kelt oklevelében elismerte nagybátyja, az 1458-as királyválasztó országgyűlésen 5 évre kormányzóvá választott Szilágyi Mihály kormányzói hatáskörét, s mindannak intézésére és végrehajtására, amit az ország állapota, érdeke és java megkövetel, teljes hatalommal ruházta fel, s egyszersmind elrendelte, hogy az összes hatóságok a kormányzó okleveleit a királyi oklevelekkel egyenlő érvényűnek tekintsék, parancsainak engedelmeskedjenek. Mátyás ezt követően egyedül gyakorolta az adományozás jogát. A fent leírt oklevélben meg van említve Szilágyi Mihály és Szilágyi Erzsébet hozzájárulása is. Ennek jeleként függesztették a nevezettek is az oklevélre pecsétjüket. Szilágyi Mihály fenti pecsétjének megfelelő másik példány 1458. július 26-án kelt, Simontornyán kiadott oklevélen függ, amelyben Garai László nádorral, valamint Újlaki Miklós erdélyi vajdával szövetségre lépett, formailag az ország békéje érdekében, gyakorlatilag Mátyás ellen. Mátyásnak 1458. augusztus elején személyes megbeszélés útján sikerült nagybátyját lemondatnia a kormányzói méltóságról. Mátyás 1. titkos pecsétjéről külön még szólunk. Szilágyi Erzsébet pecsétjén, akárcsak a kormányzóén a horogszegi Szilágyi család címere látszik. A címert Zsigmond királytól Szilágyi László és Garázda Miklós közösen kapták: ezen veres lángokból ágaskodva kiemelkedő vadkecske látszik, amint első lábaival gyökeres fenyőfát tart és ágaiból eszik. (1409. febr. 24.) A címereslevél alapján értelmeztük a koronaszerű ábrázolást lángoknak. 2. MÁTYÁS KIRÁLY ÉS AZ ORSZÁGNAGYOK PECSÉTJEI a) 1462. február 10., Esztergom A király Monyorókeréki Ellerbach Bertold verőcei ispánnak megkegyelmez a személye és országa ellen elkövetett vétségekért. Kezességük jeléül az oklevél záradékában Dénes esztergomi bíborosérsek, királyi főkancellár, János váradi püspök, Guti Ország Mihály nádor, Rozgonyi János tárnokmester, Dengelei Pongrác erdélyi vajda, a székelyek ispánja, Zápolyai Imre kincstartó szerepelnek. Az oklevelet Mátyás sajátkezűleg aláírta. Hártya, amelyen hártyaszalagokon Mátyás király és az országnagyok függőpecsétjei vannak: 1. Mátyás király első titkos pecsétje. Természetes színű viasz pecsétfészekbe nyomott kerek vörös viasz, kissé sérült (kb. 6,6 cm átmérőjű). A pecsétmezőben kerektalpú négyeit címerpajzsban 1. a magyar vágások, 2. a kettőskereszt, 3. a dalmát leopárdfejek, 4. a besztercei oroszlán. A szívpajzsban a Hunyadi család hollós címere. A címerpajzs fölött nyílt korona nyugszik. A körirat (gótikus minuscula): sigillum mathie dei grácia regis hungarie dalmacie croacie etc. 2. Szécsi Dénes esztergomi bíborosérsek természetes színű viasz pecsétfészekbe nyomott nyolcszögletű vörös viasz gyűrűspecsétje (kb. 1,7x1,3 cm mére-