Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa : 1990. április 6.–október 6. / 57–150. o.

A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa 67 3. MÁTYÁS KIRÁLY ELSŐ TITKOS PECSÉTJE 1460. március 1., Buda Mátyás király tudtul adja, hogy Szlopnai Gáspár és Menyhért Rozgonyi Sebestyén erdélyi vajda és főkapitány magatartása folytán az oklevélben feltüntetett károkat okozták. Az oklevél jobb felső szélén levő kancelláriai jegyzet szerint az oklevél a király saját megbízásából kelt. A hártyára írt oklevélen rózsaszín fonalakon Mátyás 1. titkos függőpecsétje. Természetes színű viasz pecsétfészekben kerek vörös viasz pecsét (kb. 6,5 cm átmérőjű). A pecsétmezőben kerektalpú négyeit címerpajzsban 1. magyar vágások, 2. kettőskereszt, 3. dalmát leopárdfejek, 4. besztercei oroszlán. A szívpajzsban a Hunyadi család hollós címere. A pajzson nyílt korona nyugszik. A körirat (gótikus minuscula): sigillum mathie dei grácia regis hungarie dalmacie croacie etc. OL, DL 39298-V 8, 380 A pecsét a szakirodalom megállapítása szerint 1458. március 12. és 1464. március 2. között volt használatban. 1464-ig ezt a pecsétet használta Mátyás a fontosabb okleveleken. Ez nemcsak a valamilyen kegyet engedő, hanem a királyi udvarban levő személyes jelenléti bíróság által kibocsátott oklevelek nagy részén is előfordul. 1464-től a személyes jelenléti kiaványokon a bírói pecsétet használják. Szécsi Dénes főkancellársága idejében (1458—1464) a titkos pecsétet az alkancellár, majd a titkos kancellár kezelte. Hunyadi János, Mátyás apja, Magyarország kormányzója pecsétjén hollós címer, az országnagyok V. László tényleges trónraléptéig használt pecsétjén a kettőskereszt volt, ahogy erről később még szólunk. Az egykorúak felfogását jellemzi Janus Pannonius Mátyás királlyá választásáról szóló epigrammája, amely a Mátyás megválasztásán örvendező holló szájába szószerinti fordításban e szavakat adja: Én voltam az a madár, akit atyja zászlóján hordoztak, most bevallom, örömest engedem át helyem a kettős keresztnek. Ha még alá vésnek vagy netán alá festenek, hatalmas és óhajtásomnál is nagyobb kegy lesz. Ez a néhány sor is amellett szól, hogy a kettőskereszt a királyi hatalom jelképe volt elsősorban. Érdekességként itt említjük meg, hogy 1464. november 9-én kelt, Mátyás király által Kanizsai László részére adott adománylevélben levő, oklevélhamisítással kapcsolatos adat minden bizonnyal az 1. titkos pecséttel való visszaéléssel kapcsolatos. A Kanizsai Lászlónak adományozott birtokok többek között azért háramlottak a királyra, mert Döbrentei Himfi Tamás nyitrai püspök és társai egy királyi oklevélről levéve a pecsétet, egy, általuk hamisított oklevélre rátették és azt pereikben mint királyi oklevelet használták. • 4. MÁTYÁS KIRÁLY BÍRÓI PECSÉTJE 1471. szeptember 14., Buda A király az oklevélben tudtul adja, hogy Nezpali Balázs kérésére átírja az aradi káptalan 1458. július 7-én kelt, a Békés megyei Gyoma birtokra vonatkozó oklevelét, mivel a káptalan oklevelének pecsétjét a törökök az ország alsó részén történt támadáskor levágták. A corroboratioban a király a pecsétet bíróinak nevezi. Az oklevélen levő kancelláriai jegyzet elárulja, hogy Tordai András olvasta át és ellenőrizte a szöveget.