Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Föglein Gizella: A Magyar Köztársaság állami címere, 1946–1949 / 3–8. o.

FÖGLEIN GIZELLA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMI CÍMERE (1946—1949) • A köztársaság 1946. február 1-jei életbe lépése — amely államjogi és politikai szempontból egyaránt alapvető változásokat eredményezett — sajátos módon nem hozott változást az állami szimbólumban, a címerben. A köztársasági Magyarország állami szimbóluma az addig érvényben lévő, feudális eredeteű, angyalos, szentkoronás „királyi" címer maradt; miután az 1946:1. törvénycikk a régi címert nem hatálytalanította és újról (vagy más egyébről) sem határozott. A köztársasági törvény előkészítésekor nem merült fel ez a kérdés, még kevésbé a rendezés igényével. Csupán a Független Kisgazdapárt 1946 eleji törvénytervezete tett említést a köztársaság címeréről: ,,az állam címere a történelmi magyar címer".

1 Majd a Magyar Kommunista Párt Központi Titkársága 1946. január 29-i ülésén a párt köztársasági plakátjáról hozott döntésnél vetődött fel az az elképzelés, hogy a plakát „lehetőleg 48-as címerrel ellátott" legyen.

2 Az MKP „Magyarország: köztársaság" című, nemzeti színű keretbe foglalt, piros betűs, szöveges plakátján azonban a „48-as címer" — amely valójában a „királyi" címer és nem az ún. Kossuth címer volt! — nincs feltüntetve.

3 Az állami címer körüli rendezetlenség tenyéré a parlament nyilvánossága előtt először éppen a konzervatív, legitimista képviselő, Slachta Margit hívta fel a figyelmet — még a köztársasági törvényjavaslat nemzetgyűlési vitáján, 1946. január 31-én. Szerinte a Magyarország állami címerében lévő korona, éppúgy mint a Budapest székesfőváros címerében található korona „az élő koronát jelenti". Ennélfogva tehát, amikor „a Szent Koronát eltemetjük — mondotta —, nagy hiány, hogy az alapokmány a magyar címerről nem rendelkezik. Valóban ellentmondás volna a magyar koronát a címeren hagyni akkor, amikor a szentistváni szellemet, tradíciót és a Szent Koronát el akarjuk helyezni a múzeumban."

4 A címer változatlanul hagyását sajátos hasonlattal úgy minősítette, mintha, ,egy élelmiszerüzlet kirakatába ékszereket tennének ki". Slachta Margit gondolatmenete befejezéseként mintegy felszólította a képviselőket az általa tarthatatlannak tekintett ellentmondások felszámolására: „Ha belső logikával dolgozunk, igazabbak vagyunk, ha letöröljük a főváros és az ország címeréről a Szent Koronát."

5 Hetekkel később szintén a parlamentben tette szóvá a szentkoronás címer használatával kapcsolatos észrevételeit Bechtler Péter. A szociáldemokrata párti képviselő egészen más elvi alapról, de ugyancsak az aggályait fejezte ki, 1946. március 12-én: „Köztársaság va1 „Törvényjavaslat az állami főhatalom gyakorlásáról". Politikatörténeti Intézet Levéltára. (Továbbiakban: PIL) 283. f. 10. cs. 241.őe. 2 A Magyar Kommunista Párt Központi Titkársága 1946. január 29-i ülésének jegyzőkönyve. PIL, 274. f. F: T-450. 3 Országos Széchenyi Könyvtár. Plakát- és Aprónyomtatványtár. 4 Az 1945. évi november hó 29-ére összehívott nemzetgyűlés naplója. (Továbbiakban: Nemzetgyűlés Naplója.) Hiteles kiadás I. kötet. Budapest, Athenaeum, 1946. 305. p. 5 Nemzetgyűlés Naplója. I. ... 306. p.