Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - IRODALOM - Tordai György: Decreta Regni Hungariae. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490. Franciscus Döry collationem manuscriptam additamentis auxerunt, commentarii notisque illustraverunt Georgius Bónis, Geisa Érszegi, Susanne Teke. (Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 19.) Budapest, 1989 / 156–158. o.

156 Irodalom lálom az 1222 és 1667 közti időszakban mutatkozó hiátust. Talán lehetne közölni a közbeeső időből származó szövegekből egy-egy mintát, különösen annak tudatában, hogy e csaknem fél évezred alatt nem is egyszer változott a magyarországi paleográfia. Csak példaképpen kiragadva: szívesen látnánk latin nyelvű, Anjou-kori és humanista leveleket, kora országgyűlési iratokat, egyháztörténeti forrásokat stb. Tegyük hozzá: az egyetlen közölt Árpád-kori oklevélnek sincs meg a fénymásolata. Mindezek ellenére nagyon jó és alapos kezdeményezésnek lehetünk tanúi. A munka feltételezi a latin nyelv legalább alapfokú ismeretét, de jól használható az egyetemi oktatásban, a középiskolák latin és történelem óráin, sőt haszonnal forgathatják a levéltárosok és a kezdő levéltári kutatók is. Kiss Magdolna . DECRETA REGNI HUNGÁRIÁÉ GESETZE UND VERORDNUNGEN UNGARNS 1458-1490 FRANCISCUS DÖRY collationem manuscriptam additamentis auxerunt, commentarii notisque illustraverunt GEORGIUS BÓNIS, GEISA ÉRSZEGI, SUSANNA TEKE (Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 19.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989. 391 p. A Mátyás-évforduló alkalmából újabb értékes kötettel gyarapodott a Magyar Országos Levéltár forráskiadvány-sorozata — és a magyar történettudomány. A már elhunyt Döry Ferenc munkáját folytatva és kibővítve Bónis György, Érszegi Géza és Teke Zsuzsa adták ki a Mátyás-kori decretumok eddigi legteljesebb összeállítását. A törvények könnyebb hozzáférhetősége érdekében már 1504-ben és ettől kezdve sokszor kívánta azok összegyűjtését és kiadását a magyar országgyűlés. Bár már a XVI. században létrejöttek kéziratos gyűjtemények, ezeket a gyakori másolás okozta szövegromlás miatt nem lehetett hitelesnek elfogadni és használni. Az első nyomtatott kiadást Mossóczy Zakariás nyitrai püspök készítette el Telegdi Miklós pécsi püspök segítségével. Ez 1584-ben jelent meg, a gyűjtemény pedig 1696 óta viseli a Corpus Juris Hungarici címet. Ezt a szöveget a XVIII. században bővítették, paragrafusokra osztották, de sem a teljesség, sem a szöveghűség tekintetében nem felelt már meg a követelményeknek, amikor az utolsó, , ,milleneumi" kiadást elindították. A törvénygyűjtemény korszerűsítésének igénye nem a XIX. század végén született. Kovachich Márton György és fia, József Miklós úgy vélték, hogy a szövegek összeállításánál nem az eredeti példányokat vették figyelembe, ezért megkezdték egy új — bővített — forráskiadvány anyagának összegyűjtését, és bár jelentős új dokumentumokra bukkantak, próbálkozásuk süket fülekre talált. Nem változott a helyzet 1867 után sem: mindössze néhány újonnan megtalált szöveg kerülhetett be a gyűjteménybe, de még a hibás szövegek kijavítását is gátolta a hagyományokhoz való merev ragaszkodás. A kritikai kiadás munkája így a XX. századi történészekre maradt. A modern törvénykiadáson Döry Ferenc (1875—1960) levéltáros kezdett el dolgozni, •