Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Draskóczy István–Soós István: Középkori oklevélpublikációk Magyarországon 1945–1990 között : bibliográfia / 9–55. o.

• DRASKÓCZY ISTVÁN—SOÓS ISTVÁN KÖZÉPKORI OKLEVÉLPUBLIKÁCIÓK MAGYARORSZÁGON 1945-1990 KÖZÖTT • BIBLIOGRÁFIA Az alább közölt bibliográfia a magyar történelemnek a mohácsi csatáig terjedő félévezredes időszakára vonatkozó oklevélpublikációkat foglalja magában. Összeállításával az volt a célunk, hogy útmutatóval, mintegy segédeszközzel szolgáljunk a középkorral foglalkozó szakemberek és az érdeklődő olvasók számára, amennyiben felhívjuk a figyelmet az elmúlt több mint négy évtizedben napvilágot látott okleveles publikációkra és megkönnyítjük bennük a tájékozódást. Egyszersmind segítséget szeretnénk nyújtani az országos, regionális és helyi vonatkozású újabb oklevélgyűjtemények publikálásához is. A bibliográfia összeállításakor kiindulási alapul a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárának és Diplomatikai Fényképgyűjteményének az anyagát tartottuk szem előtt. A szorosabb értelemben vett, a magyar történeti irodalom alapján hagyományosan oklevélnek tekintett dokumentumokon kívül felvettük az urbáriumokat, a regisztrumokat, az egyházi és világi jegyzőkönyveket, beadványokat, dekrétumokat (törvényeket). Nem kerülték el figyelmünket — jóllehet műfajilag nem sorolhatók az oklevelek közé — az egykorú levelezések, követi beszédek sem. Kutatásaink során részletesen áttekintettük a magyar középkorra vonatkozó szakirodalmat, ezen felül a gyűjteményes forráskiadványokat, szórványpublikációkat, monográfiákat, tanulmányokat, helytörténeti műveket, olvasókönyveket, továbbá a történeti, irodalmi, néprajzi, jogtörténeti, segédtudományi, nyelvészeti, régészeti és egyéb művelődéstörténeti folyóiratokat, helyi jellegű lapokat. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a helytörténeti kiadványok teljes számbavétele nehézségeket okozott, mivel egyrészt nem állt rendelkezésünkre olyan segédlet, amelynek alapján az 1945. évet követő időszakban publikált helytörténeti műveket hiánytalanul számba vehettük volna, másrészt a főbb budapesti közkönyvtárakban és múzeumi könyvtárakban is csupán részben találhatók meg ezek az alkotások. Bibliográfiai munkánk folyamán figyelembe vettük a Körmendy Kinga által előzőleg összeállított anyagot, továbbá felhasználtuk középkorkutatóink értékes és hasznos tanácsait, útmutatásait, melyeket Körmendy bibliográfiájára reflektálva tettek. Nem tartozott feladataink közé a külföldön, a jelzett időszakban megjelent magyar vonatkozású oklevélpublikációk számbavétele. Ez a munka szétfeszítené az egyébként kiterjedt, meglévő anyag kereteit. Az ilyen típusú gyűjtés különben is másfajta megközelítést kívánna meg. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy ez a munka is elkészüljön, hiszen e kiadványok szintén fontos részét képezik a magyar középkor kutatásának. Ugyanis ezek közül számos igen korszerűnek számít, több pedig ismeretlen forrásokat ad közre. A középkori magyar oklevélpublikációkat öt csoportba soroltuk. Az elsőben találhatók az eredeti (latin, magyar, német) nyelven vagy regesztákban közölt önálló forráspublikációk. A második az eredeti nyelven és regeszta formájában napvilágot látott ún. szórványpublikációk kerültek. Ebbe a csoportba osztottuk be a háromnál nem több darabból álló közléseket. A harmadik csoportban olvashatók a magyar nyelvű fordításban megjelent forrásközlések. A negyedikbe az ugyancsak magyar nyelvű szórvány publikációk kerültek be.