Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Ember Győző: A magyar királyi pozsonyi kamara zárszámadása 1542-ben / 63–143. o.

90 Ember Győzi? Dunántúl Adófajta Pénz Porta Hatvanad Egytelkes nemesek Egyháziak Egyéb 13 493,50 50,90 10 724,15 40,46 1 534,75% 5,79 94,99 -,36 660,58 2,49 26 507,98 Ft 100Összegezve az adófajtákat mindhárom területre és az adófajtákra, az eredmény a következő: Adófajta Pénz Porta 39 561,50 55,61 Hatvanad 27 559,75 38,74 Egytelkes nemesek 2 919,35 4,10 Egyháziak 396,24 —,56 Egyéb 705,23 -,99 71 142,07 Ft 100,— A rendszeres hadiadó nem sokkal volt több, mint a külön megajánlott. * Hadiadó kiadása 1542-ben Áttérek a hadiadóval kapcsolatos második részre, a kiadásokra. Miként a bevételek kezelése, a kiadásoké is a megyék kezében volt. A pozsonyi magyar királyi kamarának nem sok dolga volt velük, az elszámolást azonban, a megyék jelentései alapján, ő készítette róluk. A kamara alkalmazottai gyakran kimentek a megyékbe, ha az adózásban, vagy a katonatartásban ellenőrzésre, valamilyen probléma megoldására szükség merült fel. Katonai kiadások, zsoldosok Az állandóan fenyegető török támadás következménye volt, hogy a megyék az év bizonyos hónapjaiban zsoldos katonaságot tartottak fenn, amelyet maguk fizettek. Valószínűleg ez a magyarázata annak is, hogy a hadiadót ők kezelték. A kamarai zárszámadásból sok fontos adat tudható meg a királyi Magyarország katonai viszonyairól. Kitűnik belőlük, hogy az egyes megyék hány és milyen zsoldosokat tartottak, fejenként és hónaponként mikor és mennyi ideig fizették őket. Hat hónapnál hosszabb időre nem fogadtak zsoldosokat. Megtudhatjuk, kik voltak a megyék kapitányai, az országrészek főkapitányai.