Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - Fallenbüchl Zoltán: A XVIII. századi magyar archontológia / 3–21. o.

8 Fallenbüchl Zoltán 954. jelzetű, szepesi kamarai tisztviselők által vezetett hivatali ,,história domus" volt, amely levéltári selejtezésből került a Jankovich-gyűjteménnyel a könyvtár állományába. n Ez a kronologikus, életrajzi adatokat tartalmazó munka volt az az alap, amelyen más levéltá­ri és könyvészeti adatok alapján is a Szepesi Kamara személyzeti történetét fel lehetett építe­ni. Ekkor még főként az életrajzi adatok domináltak, a kísérő táblázat csak függeléknek ké­szült, de minden esetre Ember Győző táblázatos módszerének továbbépítésével, oly módon, hogy a táblázatokban nemcsak a tisztviselők neve és működési évköre, hanem azok további sorsa, pályafutása, halála is helyet kapott. Hasonló nyilvántartókönyve a Magyar Királyi Kancelláriának is van, melyet e sorok írója utóbb szintén bevont kutatásai körébe. 18 A Ma­gyar Kamarából, ez idő szerint legalábbis, ilyen nem ismeretes. A tiszti címtárak adatsorai csak az 1730-as évek végével kezdődnek és nem teljesek. Itt más módszert kellett keresni. A választás a legbiztosabbnak látszó állagra, a Benignae Resolutiones-ra esett, amelynek megfelelő mutatói is vannak, de csak 1772-ig terjed. A folytatást a Libri Capitales kötetei­ben való kutatás jelentette. A munka közben kiderült, hogy a királyi kinevezések gyakran már előbbi megbízásos állásbetöltés megerősítései, és sok hivatalnok kategóriára (pl. a só­ügyben) nem is terjednek ki. így e sorok írója rendre kronologikus sorrendben átnézte és kijegyzetelte a Protocollum Cameralis Consilii-t, a kamarai tanácsülési jegyzőkönyvek so­rozatát, s ezzel együtt a vele összefüggő Litterae ad Cameram Exaratae-t, a levelek és kérvé­nyek anyagát. Sokat használt, hogy az Országos Levéltár Mikrofilmtára 1969 óta ebben je­len tanulmány írójának messzemenő segítséget nyújtott, s így a munkálat meggyorsult. Főként e négy forrás módszeres, alapos átnézése (emellett természetesen más vonatkozó ál­lagoké is) lehetővé tette a munka meggyorsítását. 19 1969-ben így jelenhetett meg A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században című rész, ahol 14 oldalnyi életrajzi adattal kiegészí­tett táblázat mellett 18 oldalnyi a tömör értékelés. Ezt követte 1970-ben A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században, majd 1972-ben A Magyar Kamara tisztviselői n. Józseftől a polgári forradalomig. Ennél az utóbbinál a Schematismus Inclyti Regni Hungáriáé soroza­tai segítették a táblázatok viszonylag gyors elkészítését. Itt a táblázatok dominálnak. A fent felsorolt állagok átnézésénél előkerültek a harmincad- és a sóügy kinevezési, megbízási, tehát általában állásbetöltési adatai is. Ezek nyomán elkészültek az egyes területi hivatali állomások archontológiai táblázatai is, amelyek utóbb gépelésre is kerültek. A só­ügyi hivatalnokság általános ismertetése 1979-ben (ténylegesen 1980 végén) jelent meg nyomtatásban. A legtöbb nehézséget a birtokigazgatás hivatalnoki kara jelentette, mert en­nél az adatok hézagosak, az említett legfontosabb állagokban csak szórványosan szerepel­nek a tisztviselők nevei. Szívós munkával ez is pótlásra került. A harmincad, sóügy, birtok­igazgatás archontológiai táblázatai publikálatlanok, de az utolsót kivéve teljesen készek, és azóta a bécsi Hofkammerarchivban található adatokkal is kiegészültek. Ez a gyűjtő és rendszerező munka felülmúlta egyetlen ember, kivált más munkakörben is dolgozó személy teljesítőképességét. Az archontológia szerencséjére, bár az adatok kiírá­sát e sorok írója nagyrészt maga végezte, de a rendezésben, a szisztematizálásban, a tábláza­tok megírásában és a cédulakatalógus rendbentartásában családja tagjaiban kiváló segítőtár­sakra talált. Édesanyja, özv. Fallenbüchl Tivadarné Ambrus Gizella nyűg. történelem szakos tanár valamint felesége, Fallenbüchl Zoltánné Czárán Marianne voltak ennek a csa­ládi , ,team" nek a tagjai, akiknek munkájából az eddig közzétett és még közzé nem tett arch­ontológia létrejött. Meg kell itt jegyezni, hogy nemcsak a kamarai tisztviselők adatait 17 Címét utólagosan adták, valószínűleg a feldolgozás során: Scepusiensis Camerae Status Personalis 1604-1770. Terjedelme 77 fol. (128 pag.) 18 MOL, A 78. Status Cancellariae és A 79. Index individuorum Cancellariae. 19 Mind a négy felsorolt állag a Magyar Kamara Levéltárában van. E 1: Prot. Cam. Cons. E 21: Ben. Res., E 41: Litt, ad Cam. és E 43: Libri Capitales. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom