Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - Jászay Magda: Egy humanista szemben Mátyás királlyal : Callimachus Experiens / 23–41. o.

Callirnachus Experiens 39 ja érdekeinek megfelelő politikai irányvonalat kövessen; de már 1486. évi velencei követsé­ge idején is úgy intézte — ahogy emlékiratából kiderül —, hogy a császári követre háruljon a Mátyás-ellenes koalíció javaslatának előadása, míg ő maga a török békeközvetítés kiesz­közlésére szorítkozott, tartózkodva a magyar király elleni támadó kijelentésektől. Következő olaszországi küldetése alkalmából, mikor 1490 elején VIII. Ince pápa előtt fejtette ki nézeteit a török elleni háborúról, még tovább ment. Mátyás még élt — vagy várat­lan, április 6.-i halálának híre még nem érkezett Rómába — és 1487 óta fegyverszünetre lép­ve a császáriakkal, tárgyalásokat folytatott a végleges béke érdekében; 1489-ben pedig a len­gyel királlyal is igyekezett szorosabbra fűzni viszonyát. 61 Ezzel elhárulni látszott az akadály, amelynek leküzdésére Kázmér követe 1486-ban a császári küldöttséget mozgósítot­ta: Mátyás megbékélésével megnőtt a keresztény ügy sikerének esélye az oszmán veszede­lemmel szemben. Ince pápa — mint elődei is annyiszor — többhatalmi koalíció létrehozását tervezte, a lengyel király viszont a maga számára igyekezett a pápai segélyt biztosítani. Bi­zalmi embere ezért hosszú beszédben magyarázta az egyházfőnek egy közös akció megvaló­síthatatlanságát és ezzel szemben egyetlen erős, harcban kipróbált ország — a lengyel — fegyveres vállalkozásának előnyeit. Személyes tapasztalataira hivatkozva mutatott rá a szul­tán birodalmának gyengeségére: elnéptelenedett területeire, elszegényedett lakosságára, a belső egyenetlenségekre, és mindennek bizonyítékaként a század folyamán elszenvedett ve­reségeire —; érvelése hevében pedig arra is alkalmat talált, hogy Corvin Mátyás iránti cso­dálatának szabadon kifejezést adjon. Hunyadi János számos fényes győzelméről szólva ugyanis szónoki fordulattal így folytatta: „Mikor ő Magyarország élén állt, azt kell hinnem, a sors csak azért akadályozta meg, hogy a töröknek még a nevét is gyökeresen kiirtsa, hogy legyen, miben fejtse ki erejét és szerencséjét a kereszténység ügyének megmentésében nagynevű fia, Mátyás király isteni tehetségével, hihetetlen lelki nagyságával, minden dolgá­ban példátlan gondoskodásával és sikereivel." 62 Ellenfelének hívétől ennél nagyobb elismerés nem érhette Corvin Mátyást. EIN HUMANIST DEM KÖNIG MATTHIAS CORVINUS GEGENÜBER: CALLIMACHUS EXPERIENS Magda Jászay Unter den zahlreichen italienischen Humanisten die den von seinem Mäzenatentum be­kannten König Matthias hochpriesen, gab es doch jemand, der sich mit seinen Kritiken von denen trennte und sogar mit seinen Anstrengungen versuchte, Hindernisse in den Weg der Politik des ungarischen Herrschers zu legen. Die Einstellung von Fillippo Buonaccorsi aus Toscana, — als Schriftsteller besser bekannt nach dem aufgenommenen Name „Callirna­chus Experiens" — war dadurch bestimmt, dass er ein Vertrauter des polnischen Königs Kasimirs IV. war, und seine Interesse vertrat. Die Frau des Königs Kasimir IV. , Elisabeth — aus dynastischen Gründen Gegnerin Matthias — erhob, als die Tochter des verstorbenen ungarischen Königs Albert, Anspruch auf den ungarischen Thron: dabei strebte sie, erfolgslos, danach, diesen Thron ihrem Sohn 61 MDE, rv. 73. 62 Callimachi Experientis De belio Turcis inferendo, oratio gravissima, ac iam temporibus convenientissi­ma. Haganoe, 1533: ,,Cui cum Hungáriáé praeesset, ne nomen lurcicum funditus deleret, id eo se fata opposuisse crediderim, ut esset, in quod inciyti fily sui Mathiae regis divina virtus, incredibilis animi magnitúdó, singularis­que et admiranda in rebus omnibus Providentia simul et foelicitas, vim suam et fortunam, Christianis rebus conser­vandis, exerceret."

Next

/
Oldalképek
Tartalom