Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - KRÓNIKA - Hóvári János: Szűcs Jenő (1928–1988) / 203–204. o.

204 £ Krónika nya lett. Szűcs Jenőnél történelmi mértéket kapott a strukturális kelet-nyugati beágyazódásunk. Erre a meghatározódásra nagy szükség volt, hogy feledtesse a kelet-európai közös „szocialista" útról vallott túlpolitizált nézeteket, másrészről pedig nyomatékosítsa, hogy mi nem Nyugat, hanem Nyugat-követők vagyunk. S ebben közös a sorsunk Észtországtól Horvátországig és Erdélytől Fomerániáig. Szűcs Jenő nemcsak egy történelmi igazságra hívta fel nemzedékek figyelmét, hanem intellektuális — sőt politikai — programot is adott, honnét is építkeztünk, s honnét is építkezünk. Szűcs Jenő a nyolcvanas években már nemcsak tisztánlátó történész volt, akinek véleménye számos történeti kérdésben mérvadónak számított, hanem szimbólum is. Tisztában volt ezzel a szerepével s időnként nagyon nem szerette. Zavarta, hogy egyes tiszteletre méltó politikai erők ki akarják sajátítani őt s ezzel csapdába ejthetik szuverenitását. Viszolygott a még érlelődő pártharcok eldurvulásától, a politikai élet túlzott polarizációjától. Mindezek ellenére azok közé tartozott, akit a legszélesebb értelmiségi elit elismert, elfogadott, tisztelt. Sohasem tudjuk meg, hogy látta 1988. november 26-án a magyar jövőt. Nagy örömmel töltötte volna el az, amit 1989-ben történt. Fizikai létében nincs közöttünk, de szellemisége az új Magyarország egyik építőköve. Hóvári János • -