Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - IRODALOM - Borsa Iván: Varga Endre–Veres Miklós: Bírósági levéltárak 1526–1869. Budapest, 1989. )A Magyar Országos Levéltár kiadványai I. Levéltári leltárak 6.) / 173–174. o.

174 Irodalom sus octavales, Inquisitiones iuratorum Tabulae regiae) esetében kiterjed a funkció történetére és az állagban találha­tó iratok jellegére. Az irattípus szerint kialakított állagok esetében (pl. Mandata judiciaria, Mandata compulsoria, Libelli actionales deserti) az iratok jellegét oly részletességgel írja le, hogy a leendő újkori irattan művelője akár az irattípus definiálása, akár irattani leírása esetében mentes lesz a további kutatásoktól, de a definiálási és leírási munkától is. — Ezekben a részekben kapunk adatot és sok esetben magyarázatot az iratanyag hiányaival kapcsolat­ban. Ugyanitt történnek utalások arra is, hogy a mostoha módon reánk maradt iratanyagot vásárlásokkal miképpen volt lehetséges kiegészíteni (pl. Series extractus causarum per tabulam septemviralem decisarum). Az isméi-etetések természetesen kiterjednek az irattári rendszerre, a segédlettel való ellátottságra és a kutatás segítésére, ideértve az iratanyagban talált szöveghelyek idézésének módját is. Az ismertetésekből azt is megtudjuk, hogy az állag, vagy annak mely része van már meg mikrofilmen az Országos Levéltár mikrofilmtárában, s milyen dobozszámok alatt. (Sajnos ezeknek az adatoknak az ellenőrzése nem történt meg kiadás előtt, mert néhány állag esetében hiányzik a mikrofumtári jelzet.) Az egyes állagok esetében az iratok tárgyát részletezően meghatározni mindig nehéz, különösen áll ez a bírósá­gi iratok esetében. Itt ugyanis a funkciók ismertetése nem nyújt olyan segítséget, mint az igazgatási iratoknál, ahol még az iratanyag tagolását is segíti. Az iratok tárgyának érzékeltetése kedvéért megemlített esetek vagy esetcsopor­tok leginkább politikai jellegű perekre vonatkoznak (pl. 49, 52, 137—138. 11.), de vannak hasznos útmutatások művelődés-, pénz-, vallás-, oktatás- stb. történeti forrásokra is (pl. 121, 122, 222. 11.). A kötet két melléklete az egykor az Országos Levéltárban volt, de a két tűz során elpusztult bírósági fondokról és állagokról, a 3. sz. melléklet más hazai levéltárnak vagy Csehszlovákiának átadott, valamint az Országos Levél­tár más szekciójába sorolt irategyüttesekről ad tájékoztatást. A 4. sz. melléklet azokat az állagokat sorolja fel, ame­lyeknek égett iratroncsairól előbb mikrofilmfelvétel készült, s azután a roncsok kiselejteztettek. A kötethez négy mutató készült. Az egyes kötetben említett perek tárgyának a peres felek és vádlottak, vala­mint az eljáró tisztségviselők nevének mutatója, továbbá a kötetben említett szakirodalomjegyzéke. (Mind a négyet özv. Varga Endréné Vass Klára állította össze.) A kötet minden tekintetben megfelel az ismertető leltárak elé kitűzött céloknak. Részletes tájékoztatásával nemcsak a magyar jogtörténet kutatói számára lesz nélkülözhetetlen kézikönyv, hanem a korszakot kutató más tu­dományágak kutatói is újszerű, tudományos kutatók által sohasem vagy csak igen ritkán használt iratanyaghoz kap­nak segítséget. Akár kutatók, akár levéltárosok veszik kézbe a kötetet, hogy arra támaszkodva tájékozódjanak az Országos Levéltár bírósági levéltárainak anyagában, gondoljanak arra, hogy ez a kötet Varga Endrének több évtize­des áldozatos munkája nélkül sohasem jött volna létre, de köszönet illeti azokat is, akik a hagyaték gondozásával, kiegészítésével és szerkesztésével annak megjelenését lehetővé tették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom