Levéltári Közlemények, 61. (1990)
Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - IRODALOM - Borsa Iván: Varga Endre–Veres Miklós: Bírósági levéltárak 1526–1869. Budapest, 1989. )A Magyar Országos Levéltár kiadványai I. Levéltári leltárak 6.) / 173–174. o.
174 Irodalom sus octavales, Inquisitiones iuratorum Tabulae regiae) esetében kiterjed a funkció történetére és az állagban található iratok jellegére. Az irattípus szerint kialakított állagok esetében (pl. Mandata judiciaria, Mandata compulsoria, Libelli actionales deserti) az iratok jellegét oly részletességgel írja le, hogy a leendő újkori irattan művelője akár az irattípus definiálása, akár irattani leírása esetében mentes lesz a további kutatásoktól, de a definiálási és leírási munkától is. — Ezekben a részekben kapunk adatot és sok esetben magyarázatot az iratanyag hiányaival kapcsolatban. Ugyanitt történnek utalások arra is, hogy a mostoha módon reánk maradt iratanyagot vásárlásokkal miképpen volt lehetséges kiegészíteni (pl. Series extractus causarum per tabulam septemviralem decisarum). Az isméi-etetések természetesen kiterjednek az irattári rendszerre, a segédlettel való ellátottságra és a kutatás segítésére, ideértve az iratanyagban talált szöveghelyek idézésének módját is. Az ismertetésekből azt is megtudjuk, hogy az állag, vagy annak mely része van már meg mikrofilmen az Országos Levéltár mikrofilmtárában, s milyen dobozszámok alatt. (Sajnos ezeknek az adatoknak az ellenőrzése nem történt meg kiadás előtt, mert néhány állag esetében hiányzik a mikrofumtári jelzet.) Az egyes állagok esetében az iratok tárgyát részletezően meghatározni mindig nehéz, különösen áll ez a bírósági iratok esetében. Itt ugyanis a funkciók ismertetése nem nyújt olyan segítséget, mint az igazgatási iratoknál, ahol még az iratanyag tagolását is segíti. Az iratok tárgyának érzékeltetése kedvéért megemlített esetek vagy esetcsoportok leginkább politikai jellegű perekre vonatkoznak (pl. 49, 52, 137—138. 11.), de vannak hasznos útmutatások művelődés-, pénz-, vallás-, oktatás- stb. történeti forrásokra is (pl. 121, 122, 222. 11.). A kötet két melléklete az egykor az Országos Levéltárban volt, de a két tűz során elpusztult bírósági fondokról és állagokról, a 3. sz. melléklet más hazai levéltárnak vagy Csehszlovákiának átadott, valamint az Országos Levéltár más szekciójába sorolt irategyüttesekről ad tájékoztatást. A 4. sz. melléklet azokat az állagokat sorolja fel, amelyeknek égett iratroncsairól előbb mikrofilmfelvétel készült, s azután a roncsok kiselejteztettek. A kötethez négy mutató készült. Az egyes kötetben említett perek tárgyának a peres felek és vádlottak, valamint az eljáró tisztségviselők nevének mutatója, továbbá a kötetben említett szakirodalomjegyzéke. (Mind a négyet özv. Varga Endréné Vass Klára állította össze.) A kötet minden tekintetben megfelel az ismertető leltárak elé kitűzött céloknak. Részletes tájékoztatásával nemcsak a magyar jogtörténet kutatói számára lesz nélkülözhetetlen kézikönyv, hanem a korszakot kutató más tudományágak kutatói is újszerű, tudományos kutatók által sohasem vagy csak igen ritkán használt iratanyaghoz kapnak segítséget. Akár kutatók, akár levéltárosok veszik kézbe a kötetet, hogy arra támaszkodva tájékozódjanak az Országos Levéltár bírósági levéltárainak anyagában, gondoljanak arra, hogy ez a kötet Varga Endrének több évtizedes áldozatos munkája nélkül sohasem jött volna létre, de köszönet illeti azokat is, akik a hagyaték gondozásával, kiegészítésével és szerkesztésével annak megjelenését lehetővé tették.