Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - IRODALOM - Dóka Klára: A magyar állam szervei, a Tanácsköztársaság szervei 1950–1970. Szerkesztette: Müller Veronika. Főszerkesztő: Boreczky Beatrix, G. Vass István. Budapest, 1988 / 168–169. o.

168 Irodalom zsef nevetés munkásságát ismerjük meg, aki az 1825-ben felállított neveléstudományi tanszék élén elméleti pedagógiai alapokra kívánta helyezni a tanítóképzést. A szerző, Zákány fennmaradt beszédei, kéziratai alapján mutatja be a reformkor e nagy tanáregyéniségét. Izgalmas, múlt századi angol utikönyvet ismerhetünk meg Módy György tanulmányából és közléséből. Az író, Paton, Archibald Andrew diplomata, az 1849—50 telén Magyarországon tett utazása során szerzett tapasztalatait adta közre ,,The Goth and the Hun"címmel 1851-ben megjelent könyvében. Emellett véleményt nyilvánít a magyarság történelmi szerepéről, európai helyzetéről is. A magyarságot civilizálatlan, ázsiai népfajnak tartja, melyet az erőszak, a parancsolás jellemez, s amely a fényűzést csak mások munkája nyomán akarja élvezni. A címben jelzett gótok pedig az ország történetében nem kis szerepet játszó német elemet jelölik, akiket a civilizáció, az intellektus és a kitartó munka képviselőjének tart. Kossuth eszméit veszedelmes téveszméknek bélyegzi, a magyar forradalmat elítéli. Ezen túlmenően ír a magyarok és a nemzetiségek viszonyáról, Ausztria és Magyarország kapcsolatáról is. A Debrecen városáról szóló XXIII. fejezetet adja közre jelen cikkében Módy György. Bizonyára sokakat érdekelne az útikönyv teljes kiadása a nagyközönség soraiban és szakmai körökben egyaránt. Mindkét köteteben folytatódik a Radics Kálmán által szerkesztett sorozat, amely a város kiváló történésze, Zoltai Lajos munkáinak újbóli kiadását tűzte ki célul. 1987-ben ,,A mai Hajdúvármegye területe 200 évvel ezelőtt" című 1911-ben megjelent, .gazdasági és népesedési leírás" t közli az évkönyv, a következő évben pedig a Debrecen szabad királyi város címeréről 7905-ban kiadott munkáját. Rendkívül értékes és hasznos a helytörténészek, de más érdeklődők számára is a Gazdag István által összeállított Debrecen város kronológiája, valamint Hajdú-Bihar megye előző évi helytörténeti irodalmának jegyzéke, amely mindkét kötetben Bényei Miklós munkája. Követendő példa lehet ez a kurrens irodalomjegyzék a hasonló kiadványok számára is, hogy az így létrejött adattárak követhessék Bodor Antal Helyismereti könyvészetet. Oborni Teréz A MAGYAR ÁLLAM SZERVEI. A TANÁCSIGAZGATÁS SZERVEI 1950-1970. Szerkesztette: MÜLLER VERONIKA Főszerkesztő: BORECZKY BEATRIX, G. VASS ISTVÁN Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 1988. 327 p. Hosszú előkészítő munka után 1985-ben jelent meg az Új Magyar Központi Levéltár , ,A magyar állam szervei 1945—1950" című kötete, első darabjaként annak a lexikonnak, amely az állami szervek alakulását a felszabadulástól napjainkig fogja végigkísérni. A sorozat 1988-ban megjelent kötete 1950-től 1970-ig a tanácsszervezetet tárgyalja. Elsődleges feladata az 1950. évi I törvényben (I. tanácstörvény), majd az 1954. évi X. törvényben (II. tanácstörvény), illetve az ezekhez kapcsolódó jogszabályokban intézményesített tanácsi szervtípusok bemutatása (tanácstestület, végrehajtó bizottság, szakigazgatási szervek). Emellett áttekinti azokat a szerveket is, melyek a tanácsi apparátushoz jogilag szabályozott irányítási viszonyok révén kötődnek. Mivel a kötet záróéve 1970, már nem szerepelnek benne a Hl. tanácstörvényben (kihirdetve 1971. február 19.) előírt változások, terjedelmi okokból még jelzésszerű utalásokkal sem. A szervezet rekonstruálása, a tanácsi fondképzők történetének kutatása a megyei levéltárak számára igen fontos, hiszen gyűjteményüknek jelentős és egyre gyarapodó részét éppen a tanácsi iratanyag teszi ki. A feladat elvégzésének gondolata már korábban napirendre került, és első lépésként az Új Magyar Központi Levéltár Módszertani Osztályán megindult a vonatkozó jogszabályi anyag kigyűjtése és lényeges részeinek ismertetése. E gyűjtemény elkészült és 1985 óta a levéltárosok rendelkezésére áll (A tanácsi szakigazgatási szervek működésének, szervezetének és hatáskörének alakulása 1950-től 1970-ig. Szerkesztette: Szőcs Sebestyén). Kétségtelen, hogy e kötet jól használható bizonyos levéltári kérdések megválaszolásához, de éppen a jogszabályalkotás hiányosságai miatt a szervezet rekonstrukciójához nem elegendő. Ezért született meg a döntés, hogy az állami szerveket bemutató lexikonsorozathoz kapcsolódva készüljön el a teljes joganyagra és levéltári kutatásokra támaszkodva a tanácsszervezetet és változásait bemutató feldolgozás. Bár jelen kötet a sorozat szerves része, a tanácsapparátus sajátosságai miatt felépítésében eltér a központi szerveket feldolgozó kötetektől, melyek az egyes címszavakat ábécé rendben adják meg. A tanácsi lexikon szerkezeténél alapvetően két tényező jöhetett számításba. Az egyik rendezési elvet a tanácstípusok jelentették (tehát, hogy az állami területi beosztás egységeiben hol működtek tanácsok), a másikat pedig a tanácsrendszert alkotó különböző rendeltetésű szervek rajtái, a szervtípusok. Az ismétlések elkerülése céljából a kötet elsődleges tagolása a szervtípusokat követi. A hivatkozott I. és Ö. tanácstörvény ugyanis szervtípusokat szabályoz, és elvi szempontból ugyan fontos, de hivataltörténetileg elhanyagolható az a különbség, ami az I. tanácstörvénnyel kialakított, majd 1954-től, a II. tanácstörvénytől működő szervtípusok között fennáll.