Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - Fallenbüchl Zoltán: A XVIII. századi magyar archontológia / 3–21. o.

10 Fallenbüchí Zoltán marad. Emellett az a hivataltörténeti kérdés is megvilágítatlan marad, hogy milyen volt az előmeneteli lehetőség az alsóbb állásokban? Ezért az írásbeli munkát végző, irodai és szám­vevőségi hivatalnokok egy rekonstrukciós munkából nem maradhatnak ki, sőt, tanácsos a vizsgálatot a segédszemélyzetre is kiterjeszteni, mert itt viszont a generációnként való emel­kedés kérdésére derül fény. Bár sok levéltári anyag pusztult el az idők folyamán, a megma­radtak módszeres átnézése és a szorgalmas gyűjtőmunka általában — legalábbis egyes emlí­tések erejéig — ezt a réteget is feltárhatja. Ezeknek a szempontoknak a tisztázása nagyban elősegíti, hogy az archontológia eleget tegyen annak a várakozásnak, melyet a politikai történelem, de az életrajzi és genealógiai kutatás, csakúgy, mint a társadalomtörténet, melynek tulajdonképpen része is, tőle elvárhat. Mindezek mellett vannak az archontológiának speciális kérdései is, melyek a feldolgo­zás mikéntjére vonatkoznak. Ezek a) a tipológia, b) a nyelv, c) a nevek írásmódja, d) a dátu­mok és e) a rövidítések kérdései. Ide tartozik még a számítógépes feldolgozás kérdése is. a) A tipológia Az archontológia feladata kettős. Az egyik a rangosztályok-szerinti tagolás, a másik a működési életrajzok készítése. Az előbbi rendszerint kronologikus-táblázatos összeállítás, az utóbbi narratív. A leginkább ideális a kettő egyesítése, de ez csak ritkán és inkább csak kevés rangosztály esetén valósítható meg. Többnyire ott, ahol viszonylag kisszámú személy­ről vagy rövid periódusról van szó. A legtöbb archontológiánál vagy az előbbi, a táblázatos összefoglaló jelleg vagy az életrajzi-narratív elem dominál. Míg az előbbiek gyakran függe­lékkéntjelennek meg, az utóbbiak rendszerint önállóan vagy tanulmányként. Rövid perió­dusra sikeres lehet a kettő egyesítése is táblázatként. Ilyen pl. az a tanári archontológia, me­lyet e sorok írójának édesatyja, Fallenbüchí Tivadar készített az általa igazgatott polgári iskola tanári karáról az 1870—1930-as évkorból. 21 A narratív típusra jellemzőek azok az összeállítások, melyeket Fabricius Endre készített Nyitra megye fő- és alispánjairól, 22 illet­ve Kovács Lajos Pest szabad királyi város bíráiról és polgármestereiről. 23 Külföldön ilyen az a Felix Czeike professzor irányítása alatt létrejött tanulmánysorozat is, amely Bécs pol­gármestereit tárgyalja egyes életrajzírók munkáinak egyesítésével és koordinálásával. 24 Néha a hivataltörténeti periódusok és az életrajzi elem együttesen hosszú periódusokon át ismertethető, mint Elrington F. Ball Írország főtisztségviselőiről írott művének esetében. 23 Külön probléma az életrajzoknál, hogy a működés minden egyes említésére mint for­rásra a terjedelem problémája miatt alig lehetséges reflektálni, pedig a kronologikus rend 21 Budapest Székesfőváros IV. ker. Prohászka Ottokár utcai községi polgári leányiskola... jubileumi értesítő­je. (Bp. 1930) 10—12. A táblázat címe: A hatvan év alatt az iskolánál működött tanerők névsora. — 84 tanár adatai, kronologikus rendben: név, beosztás, működés ideje (évszámok, tól-ig), végül „Észrevétel" rovatban a további sors (áthelyezés, halálozási dátum stb.). A vezetők: az igazgatók, nincsenek külön rovatban, hanem őket a többi tanár közül vastagított szedés emeli ki, jól láthatóan. 22 Ribricius Endre: Nyitra vármegye főispánjai és alispánjai az Árpádok korától. (Bp. 1943), 93 p. Önálló kötet, narratív életrajzokkal. 23 Kovács Lajos: Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig. (In: Tanulmá­nyok Budapest Múltjából. X. köt. (Bp. 1943), 54—118.) Az egyes személyek életrajzát és működését igazgatástörté­neti periódusokban közli. A neveket az egyes biográfiák elején dőlt betűvel emeli ki a szövegből. 24 Walter Aspernig — Felix Czeike —Hans Müller — Wolfgang Mayer — Richard Perger: Wiener Bürger­meister im Spätmittelalter (Wien 1980) 112 p. és Richard Perger — Wüter Hetzer: Wiener Bürgermeister der frü­hen Neuzeit. (Wien 1981) 132 p. Önálló kötetek, a Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte sorozat­ban (Nr. 7, Nr. 9.), az előbbiben négy, az utóbbiban öt polgármester részletes életrajza, diplomatikai, heraldikai, genealógiai és ikonográfiái vonatkozásaikkal, illusztrálva. A 7. kötetben a bécsi polgármesteri hivatal igazgatástör­téneti méltatása és a polgármesterek dátum szerinti sorrendje 1282. aug. 22-től 1501. dec. 7-ig. 25 Elrington F. Ball: The judges in Ireland 1221—1921. (London 1926) Vol. I— IL, 365 + 408 p. A magasabb állású, bírói jogkört is betöltő királyi tisztviselők hivataltörténeti és életrajzi feldolgozása, (chancellor = kancellár, deputy chancellor = megbízott kancellár, keeperofthegreatseal = főpecsétőr, masterof roll = „országos levél­tárnok", chief justice = főbíró, „országbíró").

Next

/
Oldalképek
Tartalom