Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.

42 Jakó Zsigmond Hasonlóképpen jelentéktelenebb vállalkozás lehet Kemény Simon disznajóinak is nevezett magyarói papírmalma. A gubernium 1809-ben készült kimutatása szerint ezt a manufaktúrát Köpeczi Sándor létesítette 1789-ben, tehát még a jozefinista papírkonjunktúra idején. 253 Egyelőre nem volt tisztázható, hogy a Köpeczi-féle malom azonos-e az 1791 óta emlegetett Kemény-féle magyarói üzemmel, vagy pedig az előbbi hamarosan elpusztult, s ez utóbbi teljesen új létesítmény. Ez utóbbi eset látszik valószínűbbnek. Eddig csak a Kemény-féle malomra vonatkozóan sikerült néhány töredékes adatot feltárni. Ezek szerint Kemény Simon 1791. február első napjaiban a görgényi papiroscsináló mesterrel jelöltette ki építendő manufaktúrája helyét Magyaró és Disznajó község között, de már ez utóbbinak a határában, a Maros mellett. 254 Ez az üzem is a vécsi uradalom tervezett korszerűsítése során jött létre. Kemény Simon ugyanis salétromfőzéssel, hamuzsírhuta és üvegcsűr létesítésével igye- , kezett erdőbirtokát jövedelmezőbbé tenni. Kellő szakértelem, üzleti érzék és mozgékonyság hiányában azonban ez a földesúr is áldozatul esett a különféle vállalkozók csalafintaságainak. 255 Üzemeit e vállalkozók kellő hozzáértés nélkül építették fel, s ezért azok nem bizonyultak jövedelmezőknek, sőt rövidesen meg is buktak. Ez történt magyarói papírmalmával is. A malom építése 1792 végén kezdődhetett és a következő esztendő szeptemberére nagyjából elké­szült. 256 Október elején már szerették volna megkezdeni a termelést, de még nem készült el a „szivárványos kút" amelyből a kellő fehérségű papiros készí­téséhez nélkülözhetetlen tiszta vizet nyerhetik akkor is, amikor az eső követ­keztében zavarossá válik a Maros. 257 A mester ekkor már Borgóprundról legényt is fogadott. 258 Megállapodtak egy örmény kereskedővel, akinek Csik és Gyergyó székben gyűjtött ronggyal és kecskelábbal kellett ellátnia az üzemet. 259 A munka azonban a manufaktúrában rendetlenül folyt, a készített papírok között sok volt az eladhatatlan „rongyos", a nyersanyaggal való ellátás szintén akadozott. Az évenként feldolgozni szándékozott 300 q rongyot össze sem tudták gyűjteni. 260 Jó mestereket sem sikerült találniok. A külföldi papír­csináló ,,sem tudta minden mesterségit". 261 A sok próbálkozás és balkezes kísérletezés nyomán 1797-re már a tulajdonos is belátta, hogy a papírmalom nem jövedelmező vállalkozás. Hihetőleg ekkor vagy a következő évek vala­melyikében be is szüntette az üzem termelését. A napóleoni zárlattal kapcsola­tos konjunktúra idején azonban, talán éppen a Bolyai Farkassal Göttingában tanult ifj. Kemény Simon szorgalmazására, 1809-ben újraépítették a magyarói papírmalmot. 262 Ez az új üzem a többször említett guberniumi jelentés össze­M3 ErdGubLvt. Pol. 2756/1809. 254 Kemény cs. csombordi Ivt. Fasc. XXXIII. Nr. 1174. 255 Jakó Zsigmond: A magyarpataki és kalini hamuzsírhuta története. Bukarest, 1966. 256 Kemény cs. csombordi lvt. Missiles: Szaniszló István — Kemény Simonhoz. 1793, II. 14. és 27.; Kakasi M. - Kemény Simonhoz. 1793. IX. 5. !5 'Uo. Kemény Simon - Szaniszló Istvánhoz. 1793. X. 10.; Fasc. XXXIII. Nr. 1174. 2 58 Uo. Kakasi M. - Kemény Simonhoz. 1793. IX. 5. 259 Uo. Szaniszló István — Kemény Simonhoz. 1793. rV. 17. 260 Uo. Kemény Simon — Intze Istvánhoz. 1796. III. 10. 261 Uo. Horváth Dániel — Kemény Simonhoz. 1796. XII. 7. 262 Torda vm. lvt. Pol. 601/1809. — Cselényi Béla: Bolyai János élete. Bolyai Já­nos élete és művei. Bukarest, 1953. 24 — 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom