Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Borsa Iván–Tóth István György: Benlich Máté belgrádi püspök jelentése a török hódoltság katolikusairól, 1651–1658 / 83–142. o.

FORRÁSKÖZLÉS BOKSA IVÁN-TÓTH ISTVÁN GYÖRGY BENLICH MÁTÉ BELGRÁDI PÜSPÖK JELENTÉSE A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KATOLIKUSAIRÓL 1651—1658 A török hódoltságban működő katolikus papok jelentései, levelei rendkívüli forrásértékűek. Sem a török közigazgatás összeírásaiból, sem a hódoltság népével kapcsolatot tartó magyar adminisztráció irataiból nem kapunk olyan részletes és élethű leírást a török uralmat nyögő keresztény lakosság mindennapjairól, vallási, művelődési lehetőségeiről, mint azokból a kétségbeesetten segélykérő vagy nehéz helyzetüket tárgyilagosan ismertető beszámolókból, amelyeket az 1622-ben alapított Hitterjesztés Szent Kongregációja (Sacra Congregazione de Propaganda Fide) római levéltára őriz. A hódoltságban uralkodó hatalmas paphiány enyhítésére a Hitterjesztés Szent Kongregációja küldött misszionáriusokat, a magyar területekre elsősorban bosnyák ferenceseket. A Bosna Argentínából, a bányavidéki rendtartomány obszerváns ferences kolostoraiból indultak a szerzetesek a hódoltság katolikus papot váró hívei közé.

1 A Hitterjesztés Szent Kongregációja alapítása után nem sokkal, 1624-ben megalakult a belgrádi missziós püspökség, amelynek püspöke az egykori szendrői püspökség címét is viselte. A XVII. századot végigkísérik a hosszú és terméketlen viták a püspök jogállásáról és egyházmegyéjének határairól, hiszen a magyar király továbbra is kinevezte a török uralom alá került egyházmegyék püspökeit, akik azonban a székhelyüket nem foglalhatták el.

2 A távoli magyar királlyal és egyben császárral meg-megújuló összeütközéseknél összehasonlíthatatlanul fontosabb volt a belgrádi püspökök számára az a tény, hogy e ferences szerzetes-püspököket megtűrte a török hatóság is, mivel nem látta (nem is láthatta) bennük a Habsburg-uralkodó embereit, és így e püspökök missziós tevékenységüket többé-kevésbé szabadon kifejthették. A XVII. századi belgrádi püspökök közül a legnagyobb hatása a püspöki hivatalt 1651-től 1674-ben bekövetkezett haláláig viselő Benlich Máténak volt. A Banjalukában született bosnyák fiú korán a ferences rendbe lépett, öt évig 1 Vanyó Tihamér: Belgrádipüspökök jelentései a magyarországi hódoltság viszonyairól 1649 — 1673. Levéltári Közlemények XLII. (1971) 323 — 337. — Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. Bp. 1924. II. 333 — 338. — Joseph Metzler (ed.): Sacrae Congregationis de Propaganda Fide memoria rerum. Rom — Frei bürg—Wien, 1972.1/2. Különösen: DjuroKoksa: L'organizazzioneperifericadelle missioni in Ungheria e in Croazia. 277 skk. és ugyanitt: Djuro Kok£a: Tra le guerre e la pace in Ungheria. 681 — 710. • 2 Miroslav Premrou: Serie dei veseovi Rómano-cattolici di Beograd. Archivum Franciscanum Storicum 17 (1924) 489 — 508., 18 (1925) 33-62. - A belgrádi püspökség körüli vitákra: Arehivio Storico di Propaganda Fide (APF), Scritture riferite, Ungheria e Transilvania vol. 2. fol. 230, 253; vol. 84. 82-83. - Uo. SOCG vol. 310. (Az egész kötet erről a kérdésről.) — Uo. SC vol. 4. 385, 395. • ' 6*