Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
Erdélyi papírmalmok a 16 — 19. században 49 találmánya a gyékénynek papíripari alapanyagként való hasznosítására. 298 A kolozsvári jezsuita természettudós gyékénypapírjának 1771-ben a szebeni papírmalom mesterével kiviteleztetett és a guberniumhoz, valamint a bécsi udvari hatóságokhoz felküldött mintaívei ma is láthatók. Minőségük gyengébb a korszak átlagos fogalmazási papírjainál, de sokkal jobb a csomagolópapírokénál. A társadalmi elvárás hiányában azonban Fridvalszky nem folytatta kísérleteit, nem tökéletesítette találmányát, s ezért felfedezése érdekes epizód maradt csupán a papír erdélyi történetében. A rongyon kívül még timsó, faggyú és mindenekelőtt kecske-, vagy juhláb volt szükséges a papírkészítéshez. Roskányon 1771-ben 300 q rongyra 1 —1 q timsót és faggyút, valamint 100 köböl kecskelábat számítottak. 299 Ez utóbbi köblét 48—60, illetve vékáját 15 dénárért vásárolták. 300 Ezekből a lábakból készítették az enyvet; a lábakból kifőtt zsírt pedig a gerendelyek csapjainak kenésére és gyertyapótlékul világításra használták. 301 A korszak nagyobbik részében a nyersanyag beszerzéséhez hasonló patriarkális módon történt a kész papír értékesítése is. A vevők egy része közvetlenül a malomból, illetve a földesúri udvarból szerezte be a neki szükséges kis papírmennyiségeket. 302 Fejlettebb formája volt az értékesítésnek a nagyvásárok idején való árusítás. Voltak a malmoknak állandó bizományosai is egyes városokban. Például a kercsesorai malom papírjait 1780 körül Marosvásárhelyen Vladár gyógyszerész árulta. Biztosabb módja volt az értékesítésnek állandó üzleti kapcsolat kiépítése valamelyik nyomdával, kollégiummal, hivatallal vagy kereskedővel. Ezek ugyanis egyszerre nagyobb mennyiséget vettek át, részint készpénzfizetéssel, részint pedig bizományként. Minthogy Moldva, s főként Havasaifölde jórészt Erdélyből fedezte papírszükségletét, különösen fontos szerepet játszottak az erdélyi papírtermelés értékesítésében a közvetítést lebonyolító román és görög kereskedők. Kercsesora, Brassó, Fogaras, Orlát, Szeben készítményeinek jelentős részét brassói, fogarasi és szebeni román és görög kereskedők vásárolták fel, nyilvánvalóan a Kárpátokon túli értékesítés céljaira. A Kárpátokon túl, de a Balkánon is bizonyára jól kifizetődött a papírral való kereskedés Ez késztethette a kereskedőket arra, hogy bérbe is vegyenek papírmalmokat. (Kercsesora, Kolozsmonostor),és így a piac igényeinek megfelelően növelhessék az eladásra kerülő papírmennyiségeket. Például 1842—1845 között Nikolaus Erdt, ,,aki Pappiros eladása véget Moldva országba szokott járni", bérelte a görgenyi üzemet. Amikor pedig saját készítményeivel már nem elégíthette ki a Kárpátokon túli keresletet, Brassóból és Sztrungárról is vásárolt papirost Bukarestben való eladás végett. 303 288 Bogdán: i. in. 228. 299 Kornis cs. lvt. A dévai urad. lvt. Ladula 92. Fasc. XXVII. Nr. 4. 300 Teleki es. kendilónai lvt. Jelzetlen iratok (A kercsesorai papírmalom 1779 — 1782. évi számadásai). — Szádeczky Kardoss: i. m. 157. 301 Teleki cs. kendüónai lvt. Arca BB. Fasc. X. Nr. 44. — Szádeczky Kardoss: i. m. 157. - Vö. Bogdán: i. m. 236. 302 A gubernium utasítja a törvényhatóságokat, hogy a legközelebbi papírmalomból közvetlenül szerezzék be papírszükségletüket: Udvarhely szék lvt. Pol. 2388/1787. — Torda vm. lvt. Pol. 1311/1804. - Vö. Bogdán: i. m. 296-301. 303 Teleki cs. kendilónai lvt. Jelzetlen iratok (A kercsesorai papírmalom 1779 — 1782. évi számadásai). — Kornis cs. lvt. A dévai urad. lvt. Ladula 92. Fasc. VIII. Nr. 2 (Roskány 1753 — 1755. évi termeléséről készült kimutatásban). — Torda vm. lvt. Pol. 1032/1842.
