Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
40 Jákó Zsigmond tulajdonosok végeláthatatlan pereskedésbe a szomszéd birtokosokkal. A gyakori gátszakadások és a szomszédok erőszakoskodásai érthető módon kedvezőtlenül befolyásolták a termelés folyamatosságát és az üzem viszonylag gyors pusztulására vezettek. 1782-ben még készítettek itt, igaz, gyengébb minőségű papirost. 231 Amikor azonban Bethlen Róza és Bornemissza Anna Mária között 1795-ben felosztották a birtokot, a téglából készült emeletes épület olyan gyenge állapotban volt, hogy javítás nélkül néhány esztendő múlva összedűlt volna. Felszerelését is az értékelést végző megbízottak csak mint ,,még haszonvehető Materialek"-at vették számba. 232 Az ekkor készült leírásból és leltárból tudjuk, hogy a malomnak szintén volt hollandere és ,,Papyros matériát keverő Machinatska"-ja. A pusztuló malom egész anyagát ekkor összesen 775 Rft-ra értékelték. Az új tulajdonosok — úgy látszik — nem áldoztak e keveset jövedelmező manufaktúra rendbehozatalára és sorsára hagyták. Utolsó hírünk a középfalvi papírmalomról 1818-ból, az özv. Wass Sámuelné Bethlen Róza és a Wass család tagjai közötti perből való. Eszerint a lebontott papírmalom „szarvazattyát"' a eegei külső fogadó fedéséhez használták fel. 233 Technikai szakemberei közül csupán Johannes Krémért (1767 előtt) ismerjük. 234 A papírformákat, hihetőleg 1781 után, Franz Schaster kolozsvári papiroscsináló készítette az üzemnek. 235 Víz jegye az alapító Bethlen Miklós és felesége, Csáky Kata egyesített címerét ábrázolja. 236 Az eddigi irodalomban — Kemény nyomán 237 — általánosan elfogadott volt az a vélemény, hogy a görgényszentimrei malmot a kincstár már 1714 előtt helyreállította a hivatalok papírral való ellátása érdekében. 238 Ennek bizonyítékául a görgényi uradalom 1714. évi urbáriumára szoktak hivatkozni, holott abban semmiféle olyan információ sem található, amelyből a malom meglétére lehetne következtetni. 239 Kemény tehát nyilvánvalóan nem látta ezt az Összeírást, hanem adatát a gubernium 1809. évi kimutatásból vette. 240 De nem szerepel a papírmalom az uradalom 1717. évi becsüjében sem. 241 A kuruc háború utáni általános erdélyi gazdasági helyzet, majd pedig a görgényi uradalomnak 1717-ben Kászoni (Bornemissza) János kancellár javára történt elzálogosítása, illetve a fogarasi papírmalom létesítése eleve kétségessé teszi a kincstár itteni befektetéseit. Mindennél többet mond azonban az a tény, hogy mindeddig nem került elő a XVIII. század első feléből való egyetlen görgényi víz jegyű papiros lap sem. A XVIII. századi görgényi papírkészítésnek eddig legkorábbi emléke egy 1757-ben kelt szöveget őrző papiros víz jegye. 242 A Bornemissza család 231 Jósika cs. hitbizományi Ivt. Missües: Csáky Kata — Bakó György sajókeresz túri tiszttartóhoz. 1782. V. 18. 232 Uo. Jelzetlen Bornemissza-iratok. 1796. VII. 22. 233 Uo. Jelzetlen Bethlen-iratok. 1815-1818. 234 Beszterce lvt. Ser. II. Faso. 102 (1767. XI. 12.). 235 Jósika es. hitbizományi lvt. Jelzetlen Bethlen-iratok. (É. n., nyugta). 238 A LukinichtőX (i. m. 551.) keresdinek mondott vízjegy tehát a középfalvi malom termékeit jelezte. 237 Kemény: Die ältesten Papiermühlen. 161« *™Surdu: i. m. 863. 239 Bornemissza es. lvt. Nr. 3267. Eredetije: Magyar Országos Levéltár, Budapest: Erdélyi Fiscalis Levéltár (A továbbiakban: ErdFiscLvt.). Theca I. Fasc. 296. T. 24 ° ErdGubLvt. Pol. 2756/1809. 241 Bornemissza cs. lvt. Nr. 3035. 242 Beszterce lvt. Ser. II. Fasc. 158 (1757. XII. 26.).
