Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
Erdélyi papírmalmok a 16 — 19. században 35 alkalmas arra, hogy a feudális nagybirtokon alakult papírmalmok típusát általában illusztrálhassuk vele. A kercsesorai üzemet Teleki József f 1732) létesítette, feleségének — az irodalom- és tudománypártolásáról, valamint könyvgyűjtéséről ismert Bethlen Katának (1700—1759) — az unszolására. 186 A közvetlen indítást e malom építéséhez a kincstártól a közeli Fogarason emelt papírüzem adhatta. Emellett azonban az is nyomott a latban, hogy Bethlen Kata így akart olcsóbb papírt biztosítani az általa patronált kiadványokhoz. A malom építése 1730-ban kezdődhetett az Opra- és Sztrezsakercsesora között folyó patakra, de az oprakercsesorai határon „a Fontinele nevű helyben". 187 Minthogy az üzem létesítőjeként később is Teleki József szerepel, az építkezésnek legkésőbb 1732. november 1., azaz Teleki halála előtt be kellett fejeződnie. 188 Gyermektelen özvegye és a Teleki család között a hagyatékot illetően létrejött 1737. évi megállapodásban Bethlen Kata a kercsesorai papírmalomról is kénytelen volt lemondani. Azt azonban kikötötte, hogy még készítsenek számára 22 bála papirost néhai Nádudvari Péter prédikációinak 3100 példányban való kinyomtatásához. 189 1737. december l-jétől kezdve a papírmalom a Teleki család közös tulajdonaként folytatta működését, de egyre nyomorúságosabb körülmények között. A sok tulajdonos mindegyike csak a papírt követelte a mestertől anélkül, hogy az üzem karbantartására valamit is áldozott volna. A malom épületei 1743-ban düledeztek, a mester már csak egymaga dolgozott és annyira éhezett, hogy kész lett volna kocsisnak is elmenni, a malom jövedelme évi 21 forintra esett vissza. 190 Szinte csak a tehetetlenségi erő vitte tovább a pusztuló üzem vegetálását, hihetőleg a már mindenbe belefásult Andreas Bruckmoser papiroscsináló mester 1754 körül bekövetkezett haláláig. 191 Ezután néhány esztendeig még állt az elárvult malom, amíg aztán 1758 táján a Teleki család egymással vitatkozó tagjainak emberei szét nem hordták az előzőleg leszerelt üzem épületeit. 192 Az ekkor elpusztult első papírmalom részletes leírását és felszerelésének leltárát Oprakercsesora 1739. évi urbáriuma tartotta fenn. 103 Ugyancsak innen tudjuk, hogy a malom évente kb. 25 q rongy feldolgozására és kb. 100 kötés papiros készítésére volt berendezve — nyilvánvalóan Bethlen Kata eredeti szándékainak megfelelően. A mester felébe dolgozott, de a fizetésébe jutott papirost a földesúr készpénzzel magához váltotta. Az első malom teljes pusztulása ellenére sem szakadt azonban ekkor vége a papírkészítésnek Kercsesorán. A Bethlen Katával rokonságban és bizalmas 186 Szádeczky Kardosa: i. m. 51. 187 Teleki cs. kendilónai Ivt. Missiles: Teleki József - T. Pálhoz, 1730. XI. 12-én: A kercsesorai „Papiros Malomhoz is bizony kívántatnék ha Asztalosim volnának . . .". 188 Szádeczky Kardoss: i. m. 51. — Teleki cs. kendilónai lvt. Arca BB. Fasc. VIII. Nr. 31. 189 Teleki cs. kővárhosszúfalusi lvt. Jelzetlen anyag (Özv. Teleki Józsefnével való egyezség iratai). — Teleki cs. kendilónai lvt. Arca DD. Fasc. XXIV. Nr. 19. 190 Uo. Arca H. Fasc. CXIX. Nr. 4.; Andreas Bruckmoser papírcsináló 1740 — 1742. évi elszámolása (jelzetlen); Missiles: Váradi Zsigmond — Teleki Pálhoz. 1743. III. 25. — Teleki cs. kővárhosszúfalusi lvt. Jelzetlen anyag (Mohai Mózes kercsesorai tiszttartó 1737—1740. évi elszámolásai). 191 Teleki cs. kendilónai lvt. Arca GG. Fasc. XLD7. Nr. 1 (Kercsesorai számadások 1751-1753-ból). >«Uo. Arca BB. Fasc. XIV. Nr. 23. 193 Teleki cs. kővárhosszúfalusi lvt. Fasc. 50. Nr. 5. Szövegét közli Szendrey István: Adalék a XVIII. századi magyar papírkészítés történetéhez. In: MKvSz. LXXIX (1963). 240-242.
