Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 2. - KRÓNIKA - Nagybákay Antal–Nagybákay Péter: Kiegészítés Kiss Márton: A budai város címeres emlékei c. tanulmányához (In: Levéltári közlemények 1986/2. 247–264.) / 333–337. o.

KRÓNIKA KIEGÉSZÍTÉS KISS MÁRTON: A BUDAI VÁR CÍMERES EMLÉKEI CÍMŰ TANULMÁNYÁHOZ (In: Levéltári Közlemények 1986/2. 247-264.) A budai várnegyednek közel négy évtizede vagyunk lakói, a Magyar Történeti Társulat Archaeográfiai, Heraldikai és Genealógiai Szekciójának pedig megalakulástól fogva tagjai. Ezért különös érdeklődéssel és nagy örömmel vettük kezünkbe a címben megjelölt kitűnő heraldikai tanulmányt. A szerző a budai várban levő épületeken és szobrokon található címereket ismerteti igen alapos leírással, a vonatkozó források pontos feltüntetésével, és ennek kapcsán az általa ismertetett címeres emlékek keletkezési korát, képzőművészeti stílusát, történeti fejlődését, sőt a családi címereknél a család rövid történetét is elénk tárja. A tanulmány három részre tagolódik: 1. állami vagy országos (királyi, tartományi); 2. testületi (városi) ós 3. családi címerek. írásunknak egyetlen célja, hogy a kiváló heraldikai tanulmányt kiegészítsük. Első két fejezete ugyanis szinte teljes, a harmadik viszont — a családi címerekkel foglalkozó — már helyesen nem a kronológiai sorrendhez igazodik, hanem topográfiai rendszerben készült, és szemmel láthatóan nem teljes. A szerző itt feltehetően nem is törekedett erre, és úgy tűnik, hogy inkább csak példaként a legjellegzetesebb, főleg főrangú családok címereiből kívánt egy sorozatot bemutatni. Alábbi kiegészítésünk tehát elsősorban a családi címerekre vonatkozik, azzal, hogy a szerző által felsorolt három csoporthoz még egy negyediket is csatoltunk: a kézműves címereket. Királyi, országos és tartományi címerek — Városi címerek 1. Ehhez a csoporthoz sorolja a szerző — helyesen — a Hess András téri XI. Ince pápa szobor talapzatán lévő pápai címert, mint az egyházi állam címerét. A címer egyúttal a hazánkban is honos Odeschalchi család címere is, XI. Ince pápa ugyanis ebből a családból származott. A címer részletes leírását a családi címereknél adjuk meg. 2. Ide sorolható a budai várerődítmény északi falába neogótikus ív alá elhelyezett emléktáblán látható három címer is. Az emléktábla a Buda 1686. évi visszafoglalásában részt vett 300 spanyol hős emlékére készült 1934-ben. A felirat fölött a magyar kis címer a szentkoronával, a fölött pedig két üres címerpajzs, alsó csücskük egymás felé fordítva. A két felső címer minden valószínűség szerint a második világháború folyamán elpusztulhatott vagy annyira megrongálódhatott, hogy újra kellett faragni, de kellő adatok hiányában az eredeti állapotot nem sikerült helyreállítani. Az egyik kétségkívül a spanyol köztársasági címer, a pajzs fölött négyágú falkoronával, jobbról-balról egy-egy oszlop, szalaggal körülcsavarva. Magából a eímerpajzsból, amely négyeit, csak a 3. mezőt faragták ki, az aragóniai címert, a négy függőleges cölöppel. A két oszlop a pajzs mellett állítólag Gibraltárra,

1 de inkább a volt spanyol világbirodalomra Amerikára és Indiára utal. Ezeket a Herkules-oszlopokat I. Károly spanyol király, azaz V. Károly császár uralkodása óta alkalmazzák a spanyol címer két oldalán.

2 A falkorona a királyi korona helvét foglalta el, mert Spanyolország 1931 ós 1936 között köztársaság volt. Nagyon valószínű, hogy a másik üres címerpajzson az 1932 és 1936 között önálló Katalónia címere lehetett, de ezt — úgy látszik egyáltalában nem tudták rekonstruálni. 3. A Mátyás templom szentélyének déli külső falában található a Buda visszafoglalásakor 1686-ban elesett D'Aste Michele báró síremléktáblája. A báró, később a csa1 Siebmaeher's Grosses und Allgemeines Wappenbuch (A továbbiakban: Siebmacher), Ausserdeutsehe Staatenwappen, Nürnberg, 1857. 7. p., 13. tábla 2 Volhorth, Garl-Alexander v.: Heraldiek. Amsterdam 1985. 72. p.