Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
30 Jakó Zsigmond Gustav Kiessling bérelte. 158 Tudjuk még, hogy Borgóprundon 1842-ben Franz Küster papírcsináló mester dolgozott. 159 Az orláti üzem víz jegye általában a kétfejű sasos császári címert, 0RLATH feliratot és a gyártás évét, illetve olykor a bérlő nevét (CS.HÄUSER, vagy monogramját (C.ST.H.) és a postapapírok szokott jelzését ábrázolja). 1820-ban az üzem Merkur alakját használta vízjelül. A borgóprundi készítményeket szintén a kétfejű sasos címerrel és BORGO B. felirattal, illetve a századfordulón az üzem határőr jellegére is utaló BORGO BRUND F.III./ZW.G INF.R. felirattal jelezték. A városok közül az elevenebb gazdasági élettel rendelkező Szeben és Szászsebes tettek eleget a bécsi udvar sürgetéseinek és létesítettek maguknak közköltséggel papírmalmot. Bár Szeben város gazdag levéltárában bőven rejtőzhet anyag az ottani papírmalomra vonatkozóan is, egyelőre legkevésbé éppen ennek a története ismeretes. 1809-ben a város azt jelentette a guberniumnak, hogy papírmalma létesítésének ideje nem állapítható meg pontosan, 1754-ben azonban már renoválták. 160 E jelentésből nem derül ki, hogy „renoválás"-on a XVI. századi malom felújítása, vagy pedig egy csupán valamivel korábban létesített üzem kijavítása értendő-e. Nézetünk szerint az előbbiről lehet szó. A szebeniek tehát — az örökös tartományok tapasztalatait szintén hasznosítva — 1754 előtt újabb papírmalmot létesíthettek, talán éppen nyomdájuk tervezett fellendítése érdekében is. 161 A reánk maradt víz jegyek bizonysága szerint 1754-ben az üzem már kétségtelenül működött. 162 A manufaktúra a várostól 7 km-re délre, a Sebes patakból kivezetett csatorna mellett épült fel 4679 Rft költséggel. 163 Termékeinek fő fogyasztói a szebeni kormányhivatalok lehettek, s bérlői ezért törekedtek különösen jó minőségű papír előállítására. Például 1773-ban Szeben város éppen azzal az indoklással kérte rongygyűjtésre a környező szász székeket, hogy az Erdélyben készült papírokat minőség tekintetében messze felülmúló finomságú írópapírt igyekszik gyártani. 164 Talán éppen ezzel a céllal is adták ekkor bérbe a malmot a Niederwangenbol (Breisgau) való Gebhardt Frickernek, aki a regalpapír előállításában kiválóan jártas szakembernek számított. 165 E törekvések azonban az elavult technika következtében, aligha vezethettek kellő eredményre. Martin Hochmeister, a híres szebeni nyomdász ugyanis 1786-ban előbb a kincstár, majd pedig a bécsi Trattner-cég anyagi támogatásával újabb, korszerű papírmalmot kívánt létesíteni Szeben közelében, minthogy a helyi készítményeket gyenge minőségűeknek találta. Tervéhez azzal igyekezett a bécsi udvari hatóságok jóindulatát megnyerni, hogy a malom engedélyezése esetére kötelezte magát az erdélyi 188 Akadémiai Történeti Levéltár, Kolozsvár: Kornis es. Ivt. A dévai uradalom Ivt. Ladula 91. Fasc. 100. Nr. 12 (47/1824. július 1. jegyzőkönyvi szám). — ErdGubLvt. Pol. 2163/1787. - Bogdán: i. m., 203., 356. 189 Dankanits: Date. 3. — Az erdélyi református egyházkerület kolozsvári gyűjtőlevéltára: FŐkonzisztóriumi levéltár (A továbbiakban: FőkonzLvt.). 210/1842. 160 ErdGubLvt. Pol. 2756/1809. — Vö. Kemény: Die ältesten Papiermühlen. 162. ^Teutsch: Buchhandel. XV. (1892). 8-9. 162 Beszterce Ivt, Ser. IL Fasc. 158 (1755. I. 8). 163 Thiel: i. m. 146 — 147. — Az építési költségek részletes kimutatása: Beszterce Ivt. Ser. II. Fasc. 102. — Vö. Höszle: Geschichte alter Papiermühlen in Ungarn und Siebenbürgen. In: Zentralblatt für Papierindustrie 1922. 2., 3., 7., 12. sz. (idézi Thiel: i. m. 146-147). 161 Állami Levéltár, Szeben: Franz Zimmermann-gyűjtemény, CC. 1—4. Nr. 115. 165 Thiel: i. m. 146-147.
