Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Hajdu Lajos: Bűnözés és büntetőbíráskodás Erdélyben (valamint a Partiumban) a jozefinista büntetőjogi reformok előtti években / 219–321. o.
276 Hajdú Lajos A porkoláb ugyanis a börtön kulcsát átadta az egyik hajdúnak, aki első mulasztásként nem igazította meg az egyik rab meglazult bilincseit, majd a két hajdú „strásák lévén, nem hogy őrt állottak volna, de előre a részegítő italbul bővön bevévén, mellyen elaludtanak". E mulasztások következményeképpen szökött meg három rab. A bíróság az ítélet kiszabásánál azonban figyelembe vette azt is, hogy a főbűnös hamarosan megkerült, a másik két szökevénynél pedig „a jel tett vádak a törvényes tábla előtt egész világosságra nem jöttének". Mindhárom börtönőr állásvesztéssel bűnhődött mulasztásáért, Pórt ezen felül még 1 hónap börtönre ítélték (ez alatt két versen 50 botot kapott), akót hajdúra pedig „egy versben" veretett rá a törvényszék 50 kemény páltza-ütést, 161 A továbbiakban felsorolt bűntettek már ritkán szerepelnek az erdélyi büntetőbíróságok tárgyalási persoraiban, évente azonban néhány eset mindegyikből adódik. Ilyen pl. a hamis eskü: Hunyad törvényszéke Petru ínyélt emiatt ítélte el 25 botra, ezen felül kötelezte, hogy mindazok kiadásait (expensae), kárát (damna) és fáradozásait (fatigia) térítse meg, akiknek „ezen hamis és esküszegő utasításával károkat okozott". 1 ^ A részletek hiányoznak, így nem tudom tájékoztatni a tisztelt olvasót, hogy tulajdonképpen hogyan is valósult meg ez az esküszegő utasítás vagy hamis eskü. Viszonylag gyakran fordul elő az erdélyi törvényhatóságokban is, hogy az úti-levél (passualis) nélkül járó embereket csavargónak minősítik és testi büntetéssel sújtják: Varga Dávid, Varga János és Tündér Puczi cigányok ezért kaptak 12 botot Közép-Szolnok Táblájától, Torda viszont már 25-öt veretett csavargásért Nyikulaj Juonra. 163 Az is gyakran megesik, hogy a kitiltott személyt — amennyiben a tilalom ellenére visszatér régi lakhelyére vagy egykori működési terepére — pusztán ezért büntetik: Sztán Majlátot pl. (Segesd) 1776. május 22-i ítéletével Segesvár-szék örökre kitiltotta a szék területéről és amikor több, mint 7 évvel később, 1783. július 15-én elfogták, pellengérre állították, a hóhérral 30-at verettek rá és újra kitiltották örökre a szék területéről, egyúttal hangsúlyozták, hogy újabb visszatérése esetén még súlyosabb büntetést fog kapni. 164 Elvétve akad a forrásokban olyan eset is, hogy egy-egy embert bűbájosságért vagy varázslásért (praestigium) állítanak bíróság elé, igaz — többnyire egyéb gaztettek elkövetésével is vádolják őket, mint Belső-Szolnok törvényszéke Giron Joszipot Bábáról. A részletek a jelentésből hiányoznak, csak egy bizonyos, az, hogy őt bűbájosság és lopás miatt e törvényszék 1 év börtönre, valamint 100 botra ítélte, utóbbit négy részletben, negyedévenként verték rá. 165 Végül ugyancsak periférikus jelenség, de az előző évtizedek kém-hisztériái után (amikor a Sofronie-felkelésben, a görög-keletiek és a románok más mozgalmaiban az ügynökök, az emissarius-ok izgatásának eredményét látták) még előfordul, hogy valakit azért vetnek börtönbe, mert bizonyos jelek alapján kémet, emissarius-t gyanítanak benne. így járt Kolozsban Nemes Anna is Magyargorbóról, akit „emissariatuus suspicio" alapján vetettek börtönbe, majd miután a gyanú nem bizonyosodott be, szabadon engedték. 166 Az utolsó !« OL, F-46: 4006/1784. 162 ,,. . . quibus falsa et perjura hac inviatione damna causata fuissent". OL, F-46: 3306/1783. 163 Uo. «a OL, F-46: 8852/1783. 165 Uo. 186 Uo.
