Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Hajdu Lajos: Bűnözés és büntetőbíráskodás Erdélyben (valamint a Partiumban) a jozefinista büntetőjogi reformok előtti években / 219–321. o.

Bűnözés és büntetőbíráskodás Erdélyben 221 Segesvár-székben is). A három nemzet (magyar, székely, szász) területén belül mindenütt akadnak börtönök, ahol sok, de olyanok is, ahol kevés a valamilyen ok miatt befogott személyek száma — ez azonban Magyarországon is így van. Nincs jelentős különbség abban sem, hogy mi az oka a börtönbe kerülésnek, milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják a befogottakat vagy milyen bűntett elkövetése miatt ítélték el a börtönben őrzött rabokat. Ezt tükrözi az alábbi kis táblázat is: Az egyes bűncselekmény-típusok miatt börtönbe kerültek (befogóitok vagy elítéltek) arányai (%) Tulajdon Élet, testi épség Politikai bűntett [ Nemi Egyéb elleni bűntettek miatt Politikai bűntett bűncselekmény miatt Magyarországon Erdélyben 47,7 48,5 15,9 17,9 3,3 1,7 11,6 8,0 21,5 23,9 E táblázat kapcsán meg kell azonnal jegyezni, hogy a hatóságok az esetek jelentős részében nem egyetlen cselekmény elkövetésével vádolják a befogott személyt, hanem rendszerint kettővel-hárommal is (de ez Magyarországon szintén így van): a verekedő többnyire istenkáromlást is követ el, olykor szembeszegül a „hatalom" képviselőjével; ilyen esetekben — az adatok értékelése alapján — a kutatónak magának kell eldöntenie, hogy az öt bűncselekménykategória közül melyikbe sorolja az esetet. E tabella tanúsága szerint tehát nincs jelentős különbség a két ország között: az élet és testi épség elleni bűntettek, valamint az egyéb bűncselekmények aránya Erdélyben valamivel nagyobb, a politikai és nemi bűntetteké pedig Magyarországon; a „lopogatók", illetve a tulajdon rendjét egyéb módon megsértők nagysága a börtönlakók között pedig a két országban körülbelül azonos. Az egyes megyék (kerületek, székek) között azonban (éppúgy, mint Magyarországon) már jóval nagyobbak az eltérések: a magyar megyék és kerületek börtöneiben magasabb a lopással vagy politikai bűntett elkövetésével gyanúsított személyek aránya, mint a székelyeknél vagy szászoknál; az egyéb bűncselekmények elkövetésének gyanújával befogottak aránya viszont a szász törvényhatóságokban jóval nagyobb, mint a másik két nemzet megyéinekszékeinek börtöneiben. Ugyancsak jelentősek a differenciák, ha azt vizsgáljuk hogy a különböző megyék közötti arány milyen: Hunyadban például a börtönlakók több mint 40%-a ellen rablógyilkosság, emberölés vagy testi sértés (tehát élet és testi épség elleni bűntett elkövetése) a vád, Brassóban pedig a befogottaknak néha több mint fele egyéb „bűntett" elkövetésének gyanújával került őrizetbe. De az egyes kategóriákon belül is nagyok az eltérések: a tulajdon rendjének megsértésével gyanúsítottak 93,9%-ánál lopás a vád, gyújtogatás vagy azzal való fenyegetőzés mindössze 2,3%-nál, a szavatosság bizonyításának sikertelensége 2,2%-nál és alig 0,3% a rablással gyanúsítottak aránya. Az élet és testi épség elleni bűntettek elkövetésével gyanúsított erdélyi rabok közül