Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
20 Jakó Zsigmond két évtizeden át — ha akadozva is — tovább folyt. 95 Az 1688. évi összeírás idején már teljesen elhanyagolt, romladozó állapotban volt az egész üzem. 96 Működésének utolsó emlékét a vártartomány 1694. évi urbáriuma őrizte meg. 97 Az 1697 novemberében készült összeírást megelőzően azonban a papírmalom már elpusztulhatott, mert az uradalom javai között egyetlen szó említés sem történik róla. 98 Ekkor a görgényi várban már német őrség állomásozott. Az idegen katonák garázdálkodásának eshetett áldozatul 1695-ben vagy 1696-ban a régóta halódó görgényi papírgyártás. Ezek ismeretében válik érthetővé Misztótfalusi Kis Miklósnak az 1698-ban megjelent Mentségében olvasható ama kijelentése, hogy ,,itt Erdélyben. . . nints papir", hanem külföldről kell azt behozni. 99 A görgényi papirosesinálók közül csupán Sáfár Miklós nevét ismerjük az 1665-1667 közötti évekből. 100 A görgényszentimrei üzem Rákóczi György, illetve Apafi Mihály fejedelem címerével és monogramjával, illetve fejedelmi címének kezdőbetűivel jelölte készítményeit (G.R.P.T. és M.A.P.T.). A görgényszentimrei üzem pusztulása után Misztótfalusi Eos Miklós szeretett volna magának papírmalmot létesíteni Kolozsvárott. 1695 decemberében kérvényezte a hatóságoktól az építés engedélyezését, de terve végül zátonyra futott az egyházi körök támogatásának elmaradásán. 101 Ekkor — bizonyára szintén Kis Miklós szorgalmazására és az ő könyvkiadási tervei támogatására — Bethlen Miklós főgondnok a Bethlen-kollégium felenyedi birtokán próbálkozott a művelődési élet szempontjából nélkülözhetetlen papírkészítéssel. Bár e vállalkozás felől egyelőre keveset tudunk, a Herepei János és Dankanits Ádám által feltárt adatok mégis elegendőek ahhoz, hogy életének, szempontunkból legfontosabb mozzanatairól tájékozódhassunk. A felenyedi papírmalomról az első hiteles adat 1699. november 15-rŐl való. Bethlen Miklós ekkor állapodott meg Hans Georg Rittig ácsmesterrel a műhely felszerelése felől. 102 1705 februárjában viszont már köztudomású dolog volt Erdélyben, _JSBl 95 1679. július 28-án még, a szebeni királybíró és Beszterce városa is Görgényből szerezte be papírszükségletét: Állami Levéltár, Szeben: Szeben város lvt. Collectio posterior. Nr. 2249. 96 Akadémiai Történeti Levéltár, Kolozsvár: Bornemissza es. lvt. Nr. 3262. Vö. Jakab: i. m. In: Századok 1883. 418. — Takács Sándor: Rajzok a török világból. II. Bp., 1915. 460-461. 97 Akadémiai Történeti Levéltár, Kolozsvár: Jósika es. hitbizományi lvt. Fasc. 13. Nr. 2. 98 Uo. Fasc. 13. Nr. 3. "Jakó Zsigmond: Erdélyi féniks. 195. 10 ° Herepei: i. m. In: MKvSz. LXXIII. (1957). 366. - Fejedelmi udvartartási iratok. XXV. doboz. 101 Jakó: i. m. 267 — 268., 467. — Lukinich Imre: Misztótfalusi Kis Miklós életéhez. In: ItK. XXII. (1912). 121. - Herepei: i. m. In: MKvSz. LXXIII. (1957). 364-368. - t/ő; In: MKvSz. LXXVII. (1961). 295-297. - Dankanits Ádám: Adalék a felenyedi papírmalom történetéhez In MKvSz. LXXV (1959). 283 — 287. — Uő: Date privitoare la moara de hirtie de la Aiudul de Sus. (Kézirat, melyet a szerző szívességéből használhattunk). 102 Magyar Országos Levéltár, Bp.: Múzeumi Törzsanyag. 32. sz. pallium (Bogdán István, Bp. levélbeli szíves közlése nyomán). —Vö. Török István: Jelentés a nagy-enyedi collegium és kolozsvári egyház javainak megvizsgálásáról 1647-ben. In: TTár 1899. 137-151. - Bogdáni, m. 172.
