Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 2. - Borsa Iván: Turóc vármegye ispánjai és alispánjai 1526-ig / 199–218. o.

202 Borsa Iván rázatát abban a körülményben kell keresni, hogy ez időben az állandóan távollevő ispán valódi helyettese — miként az más megyékben is történt — a megye első várának, vagyis esetünkben Szklabinya várának várnagya: Majtényi Rafael alispán volt a megye első embere. A megye ügyeit viszont helyettesei (loco eiusdem) Alsózáturcsai Dénes, markoviéi Ternovszki Bálint, Kisjeszeni Mátyás és Nagyjeszeni Miklós alispánok intézték, amint az az általuk kibocsátott oklevelekből megállapítható.

12 Az adatgyűjtés kiterjedt arra is, hogy a megyei hatóság által kiállított iratoknak mi a keltezési helyük. Ennek tételes rögzítése e közlemény keretében nem látszott célszerűnek, mert a keletkezési hely kevés kivételtől eltekintve Szentmárton, illetve ennek a névnek latin vagy magyar alakja. A kivétel egyegy 1351, 1354- és 1462~i oklevél, amely in Mois (a későbbi Mosóéban) kelt.

15 Az 1350-es években, amikor az országbírók voltak a turóci ispánok, az országbíró turóci ispán tartózkodási helye turóci szempontból nem lett volna érdekes, s ez érvényes Opuliai László nádorra és másokra, elsősorban a Balicki/ Ossolinski család tagjaira is, akik többnyire Krakkóból vagy valamelyik, kezükön levő lengyelországi várból keltezték Bártfához intézett vagy részére kiadott leveleiket, illetve irataikat. A megyei oklevélkiadványok esetében figyelemmel szoktuk kísérni, hogy a hét mely napján keltezték ezeket, hogy ebből következtessünk a keltezési helyen tartott heti vásár napjára. Szentmárton esetében a XIV. század folyamán ez a nap a szerda volt, majd 1398-tól a csütörtök stabilizálódott. Vannak természetesen — viszonylag kis számmal — a hét másik napján keltezett megyei kiadványok is, de ezek többsége nem a megye szokásos ügyrendjébe tartozó ügyekben, hanem királyi vagy más nagybírói parancsok, illetve megkeresések végrehajtása kapcsán keletkeztek. Hajnik Imre munkája alapján eddig úgy tudtuk, hogy az 1486. évi VIII. törvénycikk által előírt megyei választott esküdtek intézménye „csak Mátyás uralkodásának végéig maradt érvényben, az 1492. LIII. t.-cz. azt megszüntette".

14 Egy adat azt mutatja, hogy ez az intézmény Turócban nem szűnt meg Mátyás halálával. Nagyjeszeni Miklós alispán még 1491. március 17-én is a választott esküdtekkel és szolgabírákkal együtt adta ki oklevelét.

15 * Az alábbiakban Összeállítást közlünk Turóc vármegye ispánjairól és alispánjairól. Ez az Összeállítás az áttekinthetőség kedvéért csak az előfordulási éveket vette figyelembe, a hónapokat és a napokat nem. Az egyes évek (évkorok) középen helyezkednek el. Ettől balra az ispánok, jobbra az alispánok neve olvasható. Ha valamelyik évből nem ismert az ispán vagy az alispán, annak helyén vonalkák láthatók. Olyan esetekben, amikor egyértelmű, hogy valaki tartósan viselte a tisztséget (pl. Balicki Miklós), nem tüntettük fel azokat az éveket, amelyekből nincs reá vonatkozó adat. Ugyancsak az átte12 E párhuzamosság magyarázatát lektoromnak, Kubinyi Andrásnak köszönöm. — Megjegyzendő, hogy Deret szklabinyai várnagy már 1436-ban is megelőzte rangsorban Petrasius alispánt. (DL 63252.) 13 1351: DF 249702; 1352: uo.; 1462: DF 249553. 14 Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyes-házi királyok alatt. Budapest, 1899. 80. 15 vicecomes,) neenon electi iurati nobiles, iudices nobilium de Thwrocz. DL 65683.