Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Fábiánné Kiss Erzsébet: A csáktornyai (kanizsai) kamarai adminisztráció vázlatos története, 1673–1773 / 291–305. o.

A Csáktornyái és a szlavón kamarai adminisztráció 295 gely lékai provisort ajánlja, aki jó szakember, hűséges és szorgalmas officiális, valamint számos nyelven (latin, német, magyar, horvát) egyformán jól beszél.

12 E mindkét részről udvarias huzavonában a következő lépés Bécsé: 1673. január 3-án a már eddig is adminisztrátornak címzett

13 Prasinszky nedelici főharmincadost megerősíti állásában és helyzetét tanácsosi ranggal erősíti, „ut caeteris antecedat" a horvát-szlavón vidéken. A pozsonyi jelöltet, Pavesicset pedig Prasinszky mellé rendeli segítségül.

14 A Magyar Kamara érvelése ugyanis a visszájáról is nézhető volt: több lehetne az uralkodó jövedelme a bekebelezett hatalmas birtokokból, ha hatékonyabb lenne a kamarai tevékenység. A Magyar Kamara tanácsosai csak három és fél hónap múlva, április 20-án válaszoltak a fenti intézkedésre. Jelentésük bevezető részében elmondják, hogy a Pozsonyba rendelt Prasinszky és Pavesics előtt ismertették a január 3-i benigna resolutiót, majd Prasinszkyt — ,,többszöri kérelmének megfelelően" (ennek azonban nyoma nem található !) — felmentik az adminisztrátori tisztség alól. Megkapja a kamarai tanácsosi címet valamivel megemelt fizetéssel (200 frt-ot javasolt a Magyar Kamara). Viseli továbbra is a nedelici főharmincadosi tisztet; tapasztalatait és tanácsait az új vezető rendelkezésére bocsátja a jövőben, sőt, maga is fordulhat a pozsonyi felsőbbséghez, ha valami „controversiát" tapasztal a szóbanforgó területen.

15 Prasinszky a kamarai tanács előtt tehát letette a hivatalát (egyelőre az uralkodó jóváhagyása nélkül), az új adminisztrátornak pedig meghagyta a Tanács, hogy beiktatása után vegye át az urbáriumokat és registrumokat elődjétől; csináljon leltárakat végiglátogatva a birtokok tisztviselőit, majd a tapasztalatokról részletes jelentést küldjön be a Kamarának. Ettől az időponttól kezdve (1673 április) jobban elvált a tengerpart és Buccari kikötő ügyeinek intézése a horvát-muraköziektől, mert a kamarai tanács szerint az eltérő sajátosságok és az ennek megfelelően eltérő igazgatás miatt ezt kielégítően nem vezetheti egy ember. Prasinszky még összefogta az egész területet, Pavesics már csak tudomással (cointelligentia) — esetleg tanácsadással — bírt a tengerparti ügyekben. Ott egyébként vizsgálatot szándékozott indítani a Kamara egy névtelen feljelentés nyomán Turina vicarius, adminisztrátor ellen (és más fiscalis officiálisok ellen) hivatali visszaélések miatt, amelyre egy Koderman János András nevű személyt szemeltek ki. A kamarai tanács úgy vélte, hogy a nyomozati jelentés elkészülte után őrá bízza a tengerparti adminisztrációt.

16 Ez volt tehát a Magyar Kamara válaszlevele és -intézkedése. Az Udvari Kamara válaszáig további két hónap telt el. 1673. június 27-én kelt a resolutio, amely a fentieket helybenhagyta, mondhatnánk: békés jóindulattal, hi12 Exped. cam. 1672. okt. 31. no. 25. — Pavesics 1672. febr. 11-én jelentkezett a Kamaránál, hogy állást szeretne cserélni. Litt, ad cam. 1672 no. 31. 13 Pl. „Administrator fiscalis Brasinsky" Ben. res. 1671. aug. 30. Udvari Kamara a Magyarnak. 14 Liber resolutionum, 15. köt. fol. 191., Ben. res. 1673. jan. 3. 16 A szövegben közvetlenül egymás után található a rendelet ismertetése és Prasinszky felmentése, mintha annak az értelmében történt volna. Exped. cam. 1673. ápr. 20. no. 14. 16 Koderman ez idő tájt gr. Pálffy János Károly hadseregében szolgált, korábban pedig főúri udvarokban, többek között a néhai Frangepán grófnál is — épp a tengerparti birtokokon. — Versatus, szorgalmas és több nyelven beszélő ember hírében állott. (Olaszul, horvátul, németül és latinul „optime" beszélt.) Uo. Később ő is alkalmatlannak bizonyult; számadása elől megszökött. Lásd: pl. Litt, ad cam. 1680. no. 254., 258., 262.