Levéltári Közlemények, 59. (1988)
Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Trócsányi Zsolt: Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek : Erdély kormányzatának legfelsőbb irányítása, 1752–1761 / 217–290. o.
Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek 273 Foglalkozott az értekezlet a bizottság működésének és szervezetének kérdéseivel is. Székhelyéül a jól megerősített, az Érchegységhez közel eső Gyulafehérvárt javasolta. Helyesnek látta volna egyes, az uralkodóhoz hű személyek bevonását a bizottságba: katolikus részről Bornemissza kincstartót, a reformátusok közül Bánffy Farkast, a királyi tábla elnökét, az evangélikus Michael Bruckentalt (a Directio Oeconomica Saxonica ülnökét); tollvivőül Möringer adjunctus commissarius provinciálist javasolta. Mária Terézia jóváhagyta az instructiót (s az értekezleteken elhatározott értesítést a Guberniumhoz stb.), egyben az Erdélyi Udvari Kancellária, a Haditanács és Bartenstein feladatává téve:] még egyszer vitassa meg Buccowval az ügyet, hogy minden tisztázva legyen. Buccow húsvét hétfőjén induljon. A bizottságot nem akarta előre összeállítani erdélyiekből; előbb Buccow a helyszínen tanácskozzék az ügyben. Möringert sokoldalú nyelvtudására való tekintettel alkalmazhatónak tartotta; bevonta volna a szervbe az erdélyi kincstári igazgatást Schmidlin Bécsbe visszatérése óta ténylegesen vezető Dietterichet. 102 A Kancellária, a Haditanács, Bartenstein és Buccow közös megbeszélésére nem került sor; ehelyett a bizottság instructióját körözték a miniszterek között. Egyetlen miniszternek sem volt megjegyzése; most már mindenki a végrehajtásra bízott mindent. Végül is az 1761. március 18-i konferencia zárta le a több éves vitasorozatot; ezen részt vett a Haditanács képviseletében Neiperg és vele Plöckner tanácsos, valamint a bizottság elnöke, Buccow. Neki volt néhány kérdése a Konferenzhez: 1. minthogy instructiojában nincs szó az ortodox püspöknek kijelölendő egyházmegyéről, tájékoztassák erről; 2. az ő külön, titkos instructiója semmit nem mond arról, hogy mik az elnök külön, a bizottság egészétől eltérő feladatai; 3. úgy hiszi, hogy munkája ellátásához elégséges a már kinevezett két ülnök (Kostka, a temesvári adminisztráció tanácsosa és Dietterich), felesleges az erdélyiek közül is valaki[!]. Ha mégis szüksége lenne ilyenre, megkeresi a Guberniumot. A konferencia az első kérdésre azzal válaszolt, hogy az ortodox egyházmegye kimérését el kell napolni a disuniált helységek számának tisztázásáig. A titkos instructio a miniszterek szerint Novákovics vagy egy bizalmas embere Erdélybe küldését és ottani feladatait is tartalmazza a másikkal szemben. A munka kezdetén a Konferenz is elégségesnek látta Dietterich és Kostka Buccow mellé osztását (azzal, hogy a későbbiekben a tábornok keresse meg szükség esetén a Guberniumot). Mária Terézia ,,placet"-jét adja a határozatokhoz. 103 A román vallásügy így kerül le az erdélyi konferenciák napirendjéről; ami ezek után történik, az már Buccow biztosságához fűződik. Mi az oka annak, hogy ez a kérdéskör ekkora súllyal szerepel Erdély sorsa legfelsőbb irányítóinak tevékenységében? Maga az unitus és ortodox hit különbözősége bizonyára nem — különösen az, ami ebből az erdélyi görög hitű népesség óriási hányada appercipiálhat. A vallási unió ismeretes négy pontjából három (a purgatórium, a szentléleknek atyától és fiútól való származásának kérdése és a pusztán kenyérrel való eucharistia) az átlagos hívő számára szinte teljesen értékelhetetlen. A fennmaradó pont, a pápa főségének kérdése is csak annyiban bír érdekkel, hogy időnként felmerül a rémkép: át akarják 10í Az 1761. február 27-i értekezlet jegyzőkönyve és a resolutio: EK: AG 1761: 94. 103 Uo. 1761: 153.
