Levéltári Közlemények, 59. (1988)
Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Imre Magda–Szűcs László: Dokumentumok a Forradalmi Kormányzótanács két sorsdöntő üléséről / 173–180. o.
Dokumentumok a Kormányzótanács üléséről 177 1919. augusztus 1. Ágoston Péter feljegyzése a Forradalmi Kormányzótanács utolsó üléséről és a szakszervezeti kormány megalakulásáról 10 KM« előadása: au g- 1A pesti első ezredből azt kiabálták, hogy a harc parasztmesterség. Ma támadást kezdtünk, 11 mert sikerült a hangulatot emelni. A Ganz villamossági gyári] tüzérezreden kívül a többi tüzérezred intakt. A belpolitikáról az a véleménye, hogy ha a ma d[él]ut[áni] munkástanács 12 hajlandó lesz áldozatkészségre, akkor van remény. De ez kérdés. Eleiem, zsírtól eltekintve van. Külpolitika. Az a bécsi hír, hogy az antant nem akarja Pestet megszáílatni a románokkal, igaz. 13 A mai munkástanács áldozatkészségre hívandó fel, s ezért új csapatok kellenek a fronton. (Másról említést sem tett.) 14 Bokányi a csapatok fáradtak s ezért a románok mindenütt átjönnek. 15 Tokajnál bizton átjöttek ma. Hiába való, s ezért ne követeljünk újabb ádozatokat. Haubrich hadosztályát nem szabad kitenni a frontra, mert különben felbomlik Pesten a rend. A munkásezredek nagy része fegyveresen, ágyukkal jönnek s ez[ér]t Haubrich hadosztályának az a feladata, hogy ezek ne okozzanak bajt. 10 Weltner a harctéren meg kell vívni a harcot, de csak az ottani csapatokkal. Pestről hiábavaló volna segítséget küldeni, de veszedelmes, mert a hangulat fordult, s Bpestet el vesztenők, ha kiküldenők az itteni erőt. Meg kell akadályozni a románok bejövetelét, de 17 ha sikerül a katonai megállítás, akkor rendben van. Tehát diplomáciai úton kell, ha a katonai ellenállás sikertelen. De akkor persze új rendszer jöjjön. Válasszon a munkástanács új kormányt. 18 10 A feljegyzésből nem állapítható meg, hogy kik voltak jelen az ülésen, csupán a lejegyzett felszólalókból tudunk erre következtetni. Arról tudomásunk van, hogy több népbiztos (Lukács György, Pogány József) és a kormányzótanácsi üléseken részt venni jogosult hadseregfőparancsnok (Landler Jenő) a fronton volt. Feltehetőleg jelen volt viszont Garbai Sándor aki minden ülésen elnökölt, és esetleg más népbiztos is, de nem szólaltak fel, vagy Ágoston Péter nem jegyezte a hozzászólásukat. Az ülést a történeti hx)dalomban úgy szokták említeni, mint a Kormányzótanács, a párt vezetőség és a szakszervezeti vezetők együttes megbeszélését. 11 Július 31-én Kun Béla, Vágó Béla, Landler Jenő, Julier Ferenc vezetésével katonai megbeszélés volt Cegléden. Itt határozták el, hogy augusztus 1-én Szolnoktól északra ellentámadást indít a Vörös Hadsereg. Kun kijelentése erre vonatkozik. Az este 10 óra 30 perckor beérkezett jelentés szerint Szolnokon utcai harcok folytak s az északi oszlop elérte a Zagyvát. 12 Délután 3 órára hívták össze a Budapesti Munkás- és Katonatanácsot. 13 Budapestnek a románok által történő megszállásáról antant körökben nem volt egységes állásfoglalás. 14 Feltehetőleg az antant-megbízottakkal Bécsben folytatott tárgyalás eredményére gondolt Ágoston Péter. 15 Értsd a Tisza vonalán. 1G A IV. hadtestről van szó, melynek Haubrich parancsnoksága alatt Budapest biztonságát, védelmét kellett megoldania. Bokányi Dezső szavaiból úgy tűnik, hogy a frontról visszatérő munkásezredek lázadásától tartott. A tényleges veszélyt azonban bizonyíthatóan abban látták a kormány átalakítására, a proletárdiktatúra feladására törekvő vezetők, hogy a IV. hadtest frontra küldése esetén nem lesz fegyveres erő Budapesten, amely az ő létesítendő kormányuk rendelkezésére áll majd. 17 Ez után a kéziratban a következő, Ágoston Péter által áthúzott szavak olvashatók: „hiába való az ellenállás, akkor". Feltehetőleg a „de" szót is át akarta húzni, ez azonban — némileg értelemzavaró módon — benne maradt a szövegben. 18 Weltner Jakab szavaiból az csendül ki, hogy az antant hatalmak részéről Budapest megszállásának csak a Tanácsköztársaság megdöntése szempontjából lehet jelentősége, ha ezt belső erőkkel felszámolják, akkor megnyerhetek a román csapatok visszatartására. Jellemző viszont, hogy ő is csak a munkástanács, mint alkotmányos tényező közbejöttével tudta elképzelni az átalakulást. 12
